A bajszos oroszlántól a rekordbajnokig – koronázások a Magyar Nagydíjon

Vágólapra másolva!

Nem feltétlenül hozták a Magyar Nagydíjak történetének legizgalmasabb versenyeit, sporttörténeti szempontból mégis mérföldkőnek számítanak a Hungaroring életében azok az esztendők, amelyekben világbajnokot avattak Magyarország Forma-1-es pályáján. Minisorozatunk második részében ezeket a nagydíjakat idézzük fel.

A Williams egyszer, a Ferrari háromszor

Megszokhattuk már, hogy a rajongóknak és talán sokszor még a csapatoknak is nagyobb jelentőséggel bír az egyéni világbajnoki cím megszerzése, de utóbbiak azért a konstruktőri elsőséget is nagy becsben tartják, az ő teljesítményüket mégiscsak a két autó együttes eredménye mutatja a legjobban. A Magyar Nagydíjak történetében háromszor fordult elő eddig, hogy a Hungaroringen dőlt el a konstruktőri világbajnoki cím sorsa, a legelső ilyenre 1996-ban volt példa, amikor az évet toronymagasan uraló Williams ért fel a csúcsra.

Az 1996-os szezont Damon Hill és az újonc Jacques Villeneuve vetélkedése határozta meg Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A szezon teljes egészében az újonc Jacques Villeneuve és a Michael Schumacher – akkor még gyengécske – Ferrarihoz szerződése miatt korábbi komoly ellenfelét elveszítő Damon Hill vetélkedéséről szólt, Mogyoródra utóbbi érkezett kényelmes előnyben.

Az addig eltelt 11 versenyből mindössze kettőt nem a Williams autói nyertek meg,

ugyanakkor benne volt a pakliban, hogy a Magyar Nagydíjat sem a grove-i istálló húzza be, a téglának csúfolt 1996-os Ferrari gyengeségeit a technikás Hungaroringen remekül kompenzáló Michael Schumacher ugyanis elcsente a pole pozíciót a kék-fehér masinák elől. Mivel a tisztább oldalról indulhatott, Schumacher a rajt után is megtartotta a vezetést, mögé a harmadik helyről startoló Villeneuve és az ötödik helyről induló Jean Alesi sorolt be, miközben az időmérőn a második helyet megszerző

Damon Hill elrontotta a rajtot és visszaesett a negyedik pozícióba, ahol beragadt Alesi mögé, lényegében az első tíz körben elveszítve az esélyt a győzelemre.

Schumacher és Villeneuve megléptek az élen, a kanadai azonban szorosan tapadt a Ferrarira, hogy a bokszkiállással sikeresen átugorja a végig az autójával küzdő németet.

Schumacher az egyre javuló Ferrarival mindent megtett, hogy borsot törjön a Williams pilótáinak orra alá Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Hátrébb ugyanezt megtette Hill is a Benettonnal, majd Schumacher nyomába eredt, a Williams pedig egy taktikai cselt bevetve behúzta a csőbe a vörösöket, akik kihozták pilótájukat kerékcserére, Hill viszont kint maradt, majd elég előnyt autózott ki ahhoz, hogy a világbajnoki címvédő elé térjen vissza. A verseny záró szakaszában a később az 1996-os vb-címet megnyerő Hill Villeneuve-öt is utolérte, a hajrában mindent megpróbált, hogy hibába hajszolja újonc csapattársát, ez azonban végül nem jött össze.

A Williamsnél teljes volt az öröm, a csapat kettős győzelmével 1994 után ismét konstruktőri világbajnok lett,

sőt, lényegében az egyéni címet is megynyerte, mivel az is biztossá vált, hogy az valamelyik pilótájuké lesz.

Villeneuve ünnepel a dobogón, ekkor még volt esélye az 1996-os vb-címre, az azonban végül Hillé lett Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A Williams után a Ferrari volt a második csapat, amely konstruktőri világbajnok lett Magyarországon, a 2001-es, egyúttal Schumacher negyedik vb-címét is hozó versenyt az előző oldalon már kitárgyaltuk, jöjjön tehát az egy évvel későbbi futam, amelyen a Ferrari ünnepelhetett. A világbajnoki cím korai eldőlése már a 2001-es szezon hajrájára is megfosztotta az izgalmaktól a nézőket, a Ferrari-Schumacher henger azonban 2002-re kapcsolt igazán turbófokozatba. Abban az évben az első versenyek után már aligha vetődött fel bárkiben is, hogy nem a négyszeres világbajnok és a maranellói gárda lesz ismét az első az év végi elszámolásnál.

A vörösök fölénye olyan nyomasztó mértéket öltött, hogy Schumacher már a szezon 11. futamán, a Francia Nagydíjon bebiztosította ötödik vb-címét,

utolérve a legendás Juan Manuel Fangiót és beállítva Nigel Mansell 1992-es rekordját, a százalékos arányt tekintve pedig túl is szárnyalta azt, hiszen a 2002-es idény nem 16, hanem 17 versenyből állt. Ezután a Német Nagydíjon ismét nem talált legyőzőre a német, besöpörte kilencedik győzelmét is, miközben Barrichello negyedik lett. Mindez elég volt ahhoz, hogy a Hungaroringre úgy érkezzen a csapat, hogy a konstruktőri elsőséget is bebiztosíthatja.

A 2001-es verseny után a 2002-es futamot is a Ferrari uralta a mogyoródi dombok között Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Ehhez tökéletes alapot szolgáltatott, hogy a Scuderia autói Barrichello-Schumacher sorrendben kibérelték az első rajtsort, a brazil 59 ezreddel autózott jobb kört csapattársánál az időmérőn, majd a rajtnál is simán megtartotta az első helyet. A szezon totális unalomba fulladását jól szemléltette, hogy nyoma sem volt az egy évvel korábbi óriási tömegnek a nézőtéren,

a Hungaroring lelátói ugyan remek időben, de közel sem tömve nézték végig, ahogy a két Ferrari 77 körön át tartó páros gyakorlatot bemutatva, tükörsimán húzza be a versenyt,

leszállítva ezzel a Scuderiának zsinórban a negyedik konstruktőri világbajnoki címet. A modern Forma-1-es autók versenyeztetésére teljesen alkalmatlanná váló, egy évvel később átépítésre kerülő nyomvonalon csak Kimi Räikkönen és Juan Pablo Montoya mutatott be versenyre emlékeztető jeleneteket, miután a kettes és a hármas kanyarban fej-fej mellett haladva a McLaren finnje megelőzte a kolumbiait.

A már világbajnok Schumacher jó hátvéd módjára bekísérte Barrichellót a célba, hogy a kettős győzelemnek köszönhetően a Ferrari zsinórban negyedszer is konstruktőri világbajnok legyen Forrás: Getty Images/2002 Getty Images/Mark Thompson

Az első helyért is kialakulhatott volna csata, ha Michael Schumacher nem dönt úgy, hogy a botrányba fulladó ausztriai csapatutasítást kozmetikázva nem kíséri be az Európa Nagydíj után másodszor is a célba Barrichellót, védve az összetett pontverseny második helyére hajtó brazil autójának hátulját (nem mintha lett volna kitől). A rekordbajnokra jellemző módon azért nem felejtette el jelezni, hogy mire lenne képes, ha élesben menne a küzdelem,

a 72. kör előtt lemaradt kissé Barrichello mögött (így alakultak a körei: 1:19.5, 1:19.8, 1:20.2), hogy az ingujját felgyűrve repesszen egy 1:16.207-es időt, ami a pálya utoljára abban az évben használt régi nyomvonalának örök időkre fennmaradó körrekordja is lett egyben.

Schumacher ezután, mint aki jól végezte dolgát, tovább poroszkált az 1:20-as, 1:19-es tartományban a leintésig.

Kezdett megszokottá válni a látvány a Hungaroringen, hogy a Ferrari világbajnoki címet ünnepel Forrás: Getty Images/2002 Getty Images/Clive Mason

Ha valaki a 2002-es Magyar Nagydíj után remetének állva egy barlangba vonult volna, hogy csak a 2004-es hungaroringi verseny előtt térjen vissza a civilizációba, az bizonyára csak legyintett volna az azévi futamot látva, mondván még mindig ugyanazt a nótát fújja a Forma-1. Jóllehet, a Ferrari és Michael Schumacher 2003-ban is világbajnok lett, de hogy mekkora változást hozhat egy év (akár a 2003-as szezontól vissza, akár előre tekintünk), mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

a 2003-as Magyar Nagydíjat Schumacher a pályafutása első győzelmét arató Fernando Alonso mögött körhátrányban, a nyolcadik helyen fejezte be,

köszönhetően a Bridgestone gyengélkedésének és az ellenfelek megerősödésének, hogy aztán a vb-címet is csak az utolsó futamon, Japánban hódítsa el. Ezek után 2004-ben úgy mosta fel a padlót a teljes mezőnnyel, mint a mogyoródi dombok között még soha.

A Ferrari 2004-es dominanciájának csúcspontja volt a Magyar Nagydíj, a versenyen egyik Ferrarit sem tudták megközelíteni sem az ellenfelek Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Mark Thompson

A 2000-es futam óta először történt meg, hogy a német ász se nem világbajnokként érkezett, se nem volt esélye, hogy akként távozzon Magyarországról. Mindez persze a legkevésbé neki és a csapatnak, sokkal inkább a 2003-ra megváltoztatott pontrendszernek volt köszönhető, amelyben hiába nyerte valaki sorra a futamokat, nem tudta olyan ütemben növelni az előnyét, mint korábban. Márpedig Schumacher a szezon első öt futamát bezsebelve ismét beállított egy Mansell-rekordot, itt azonban nem állt, meg,

a Monacói Nagydíj kivételével mindegyik versenyt megnyerte, a Magyar Nagydíjra tehát 12/11-es mérleggel érkezett meg.

Az azévi monacói, valamint az egy évvel korábbi hungaroringi tapasztalatok alapján sokan reménykedtek benne, hogy legalább a magyarországi futam jelenthet némi felüdülést a Ferrari és Schumacher-dominancia utolsó, legnyomasztóbb évében, de hamar csalódniuk kellett,

a Scuderia ugyanis az egyik leginkább demoralizáló hétvégéjét teljesítette nálunk abban az évben.

Az időmérőt Schumacher nyerte, pole-t érő idejét azonban már a verseny első szakaszában felülmúlta, új versenyben elért körrekordot állítva fel, amit azóta sem döntött meg senki.

A 2004-es Magyar Nagydíj és a Ferrari ünneplése óta nem volt koronázás a Hungaroringen Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Clive Rose

Ezúttal nyoma sem volt a páros bemutatónak, a hatszoros világbajnok a mezőnyt barrichellóstul otthagyta, csapattársával legközelebb a levezető körben találkozott csak, hogy megünnepeljék a Scuderia zsinórban hatodik konsturktőri elsőségét. Schumacher egyéni győzelmére sem kellett sokat várni, a soron következő versenyen, Belgiumban koronázták hetedszer is világbajnokká a Magyar Nagydíjak történetének meghatározó alakját.