A rajtnál Michael Schumacher ismét a rosszabb startok közül mutatott be egyet: a Nürburgringen öccse ment el mellette a piros lámpák kialvása után, Magny-Cours-ban pedig Kimi Räikkönen hagyta ott (a másik mclarenessel, David Coultharddal is meggyűlt a baja). A két Williams egyébként úgy jött el, ahogy a nagykönyvben meg van írva, valósággal állva hagyták a mezőnyt. Az első kör után R. Schumacher, Montoya, Räikkönen, M. Schumacher, Coulthard, Trulli, Alonso, Barrichello volt a sorrend, ám a brazil rögtön ezután megpördült, s visszaesett az utolsó helyre.
R. Schumachernek öt kör kellett ahhoz, hogy három és fél másodperces előnyre tegyen szert Montoyával szemben, övé is lett a leggyorsabb kör. M. Schumacher igazából nem tudott Räikkönen közelébe férkőzni, mögötte ellenben szépen összesűrűsödött a mezőny. Firman eközben rontott, így övé lett az utolsó pozíció.
A tizedik körre állandósult a Ralf Schumacher és Montoya közötti három és fél másodperces különbség, Räikkönen hátránya hét másodperc volt a harmadik helyen. Barrichello az utolsóról a 14. pozícióba küzdötte fel magát néhány perc leforgása alatt, Coulthard meg gyakorlatilag utolérte M. Schumachert.
A kerékcseréket a Minardi kezdte, Verstappen már a 12. körben új papucsokat vételezett. Két fordulóval később a jaguaros Antonio Pizzonia is követte, de ami igazán érdekes, hogy David Coulthard is a boxba hajtott egy körrel később. Őt csapattársa, Kimi Räikkönen követte, s az élmezőnyből Jarno Trulli is szervizelt.
Feltehetően három kerékcserével számolt mindenki, ugyanis Montoya és M. Schumacher is kiállt, utánuk R. Schumacher tankolt. A németet 6,4 másodperc alatt tették rendbe, vissza is tért az első helyre. Coulthard a boxban megelőzte M. Schumachert, így az első kerékcserék után R. Schumacher, Montoya, Räikkönen, Coulthard, M. Schumacher, Trulli, Alonso, Webber volt a sorrend. Ralf előnye hat és fél másodperc volt csapattársával szemben, Coulthard hárommal vezetett M. Schumacher előtt.
A Francia Nagydíj első kiesője Jenson Button lett: a brit autója a 23. körben tönkrement, így kénytelen volt leparkolni azt a pálya szélén. Ralf Schumacher hét és fél másodpercre növelte előnyét az élen.
A 30. körig gyakorlatilag semmi nem történt (Barrichello és Villeneuve viaskodott a 11. helyért...), ellenben alaposan szétszakadt a mezőny: Ralf előnye nyolc másodpercre hízott, ám a második Montoya is ugyanennyivel vezetett Räikkönen előtt, akit Coulthard követett két másodperces távolságból.
A második kerékcserehullámot is a Minardi és Verstappen kezdte a 31. körben, rögtön ezután Kimi Räikkönen és David Coulthard is pit-stopolt. Szép sorban a többiek (Montoya, Trulli, R. Schumacher, M. Schumacher, Alonso sorrendben) is túlestek a kötelezőn, az állás nem változott: R. Schumacher, Montoya, Räikkönen, Coulthard, M. Schumacher, Trulli, Alonso, Webber volt az első nyolc.
Ralf hat másodperccel autózott csapattársa, Montoya előtt, aki 17-tel verte Räikkönent. A finnt csapattársa, Coulthard üldözte, visszaállt a két másodperces különbség köztük.
A 44. körben ketten csatlakoztak az addig kiesett Buttonhoz: Alonso és Fisichella motorja is elfüstölt. A hazai pályán szereplő Renault másik pilótájának, Jarno Trullinak is gondjai támadtak, az olasz csak vánszorgott a pályán. Nem sokkal később ki is állt.
A lekörözések miatt Montoya meg utolérte Ralfot, három másodpercre csökkent a kolumbiai hátránya. Webber, Barrichello (aki da Mattával, Heidfelddel és Wilsonnal együtt kétkiállásos taktikára voksolt), Panis volt a pilóták sorrendje a 6-8. helyen a Renault búcsúja után.
A 48. körben kezdődtek az utolsó kerékcserék, Räikkönen állt ki először. Utána Coulthard tankolt (volna), de a skótnak nem volt szerencséje: előbb nem ment rá autójára az üzemanyagtöltőcső, majd nem lehetett azt leszedni. Coulthard viszont a nagy idegességben elindult, így magával rántotta az egyik szerelőt. Sérülés szerencsére nem történt, M. Schumacher nagy örömére viszont a skót jónéhány értékes másodpercet vesztegetett el. A többiek (Webber, Montoya, R. Schumacher, M. Schumacher) nem hibáztak, ám Montoya a boxban majdnem megelőzte csapattársát: Ralf éppen hogy megtartotta első helyét (hat tized). Valami Räikkönennel is történt, a finn ugyanis a kerékcserék után M. Schumacher mögé került. A sorrend 52 kör után R. Schumacher, Montoya, M. Schumacher, Räikkönen, Coulthard, Webber, Panis, Barrichello volt.
Ralf hamar Montoya tudtára adta, hogy igényt tart zsinórban második győzelmére, néhány kör alatt öt másodperces előnyre tett szert. Ekkor történt, hogy lekörözte Rubens Barrichellót is, márpedig emberemlékezet óta nem esett meg a Ferrarival ilyesféle csúfság... Montoya nem is erőltette a dolgot, kímélő üzemmódra váltott: pillanatok alatt nőtt tíz másodpercre a hátránya.
Öt körrel a leintés előtt Ralf Schumacher elkövette első hibáját a hétvégén, ám komolyabb baja nem lett belőle: maximum egy-két másodpercet veszített azzal, hogy az Adelaide-kanyart egy kicsit elnézte (illetve elfékezte). A kockás zászlóig már nem változott semmi, azaz Ralf Schumacher begyűjtötte pályafutása hatodik (zsinórban második) futamgyőzelmét, mögötte Juan Pablo Montoya ért célba, vagyis a Williams ismét kettős sikert ünnepelhetett. A dobogó harmadik foka Michael Schumachernek jutott, míg a negyedik-ötödik helyen két mclarenes, Kimi Räikkönen és David Coulthard osztozott. Hatodik a Jaguarral parádézó Mark Webber, hetedik Rubens Barrichello, nyolcadik pedig a hazai közönség előtt pontot szerző Olivier Panis lett.
Koncz Dávid
