Draskovics viszi tovább a pénzügyes vérvonalat

A rendszerváltás óta tehát a Németh-kormány káderei bukkannak fel időről-időre fontos pénzügyi vezető posztokon, de nem csak az arcok, a problémák is hasonlóak, mint húsz éve: a magas államadósság, a pénzügyi egyensúly hiánya, a túlköltekező állam. A pazarló állam túl sok jövedelmet von el a magánszférától, és az elvont pénzt aztán furcsábbnál furcsább módon osztja szét. A túlzott elvonás miatt nem fejlődik eléggé a gazdaság, így viszont nem tudjuk visszafizetni a korábban felvett adósságokat, ami nem hagy mozgásteret az adóprés enyhítésére. A hasonlóságok nyilatkozataikból is visszaköszönnek.

Grósz-kormány

Békesi László: Összeomolhat az államháztartás

"Amennyiben a jelenlegi költségvetési rendszer, ha kisebb-nagyobb korrekciókkal is, de tovább működik, az államháztartási költségvetés egy-két éven belül összeomlik" - nyilatkozta még a Grósz-kormány pénzügyminiszter-helyetteseként Békesi László 1988. július 7-én a Magyar Nemzetnek. Nem véletlen talán az sem, hogy pár hónap múlva, 1988. november 24-én új kormány alakult Németh Miklós vezetésével.

"A kormányzat nem tervez idén forintleértékelést" - mondta Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes a Magyar Nemzetnek 1988. május 27-én. (Dunai nem pénzügyér, de később, a rendszerváltás után ő is ipari miniszter lesz a Horn-kormányban.)

Németh-kormány

Medgyessy Péter: Egzisztenciálisan nem érzem veszélyeztetve magam

"A legfontosabb, hogy megtaláljuk a társadalmi tulajdon ésszerű működtetésének feltételeit. (...) Olyan feltételek kialakítására kell törekedni, amelyben a különféle tulajdonformák sokszínű rendszere (a társadalmi tulajdon meghatározó szerepe mellett) önfejlődésre, átalakulásra, közös vállalkozásra képes" - fejtette ki 1988 februárjában az Országgyűlésben Medgyessy Péter, a Németh-kormány miniszterelnök-helyettese.

"Ne vegye túlzott magabiztosságnak, de én egzisztenciálisan nem érzem veszélyeztetettnek magam. Gondolom, hogy szakértőként bármikor el tudnék helyezkedni. Más kérdés, hogy amíg a körülmények ezt engedik, szeretném végigvinni a magyar gazdaság piacosításának általam helyesnek vélt megoldásait. (...) Én az országra nézve azt tartanám szerencsésebbnek, hogy bár különböző politikai erők bázisán, de szakértői kormány jönne létre (...) Meg akarok maradni mai pályámon is elsősorban szakembernek. Hiszem, hogy a csodadoktorok divatja csak múló lehet." Ezt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondta az akkor még a kormány félhivatalos lapjaként számon tartott Magyar Hírlapnak 1989. szeptember 30-án, csaknem húsz évvel ezelőtt. (A szakértői kormány víziója utóbb nagy szerepet játszott az MSZP kampányában 2002-ben, és abban, hogy ezzel a szakértői imázzsal Medgyessy lett az ország miniszterelnöke Orbán Viktor után.)

Antall- és Boross-kormány

Rabár Ferenc: Pénzügyi ismereteim egy átlagos közgazdászé

1990. május 23. - 1990. december 12.

A rendszerváltás után pár hónapig úgy tűnt, nem a Németh-kormány pénzügyérei fogják irányítani Magyarország fiskális (költségvetési) és monetáris politikáját. Antall József nem közülük nevezte ki első pénzügyminiszterét. "Pénzügyi ismereteim valóban csak olyanok, mint egy átlagos közgazdászé, mert nem dolgoztam sem valamelyik banknál, sem a Pénzügyminisztériumban" - mondta a független közgazdász, Rabár Ferenc a HVG-nek 1990 májusában, pár nappal pénzügyminiszteri kinevezése előtt. Rabár persze nem volt ismeretlen a minisztériumok világában, több tárcánál is dolgozott a rendszerváltás előtt, sőt pár évig - a Lázár-kormány idején - az ország egyik legfontosabb pénzügyi-gazdasági döntéshozó központjában, az Országos Tervhivatalban volt főosztályvezető-helyettes és megbízott főosztályvezető.

Rabár azt is elmondta az 1990-es HVG-interjúban: "Az idei év valóban még a szokásosnál is nagyobb pénzügyi szigort igényel." A jelöltként adott interjúhoz tartotta magát a miniszter, illetve kormánya: októberben felemelték 65 százalékkal a benzin árát, amire október 25-én kirobbant a taxisblokád. A tiltakozás után nem sokkal átalakították az Antall-kormányt. A független pénzügyminisztert decemberben saját kérésére felmentették tisztségéből. Rabár az ország átalakulását alapvetően érintő szakmai ellentétekre hivatkozott ekkor.

A Népszabadságnak 1994. április 12-én már a KDNP gazdasági programját kidolgozó szakemberként nyilatkozott Rabár: "Szinte lehetetlen megbontani azt az önmagába záródó kört, amely jövedelemzsugorodással kezdődik, az adóbevételek csökkenésével folytatódik, hogy a költségvetési hiányt fokozva újabb adók kivetésére késztesse a kormányzatot, amely ezzel tovább zsugorítja a megtermelt jövedelmeket."

Kupa Mihály: Nem ígérhetek csodálatos fellendülést

1990. december 20. - 1993. február 11.

A Rabárhoz hasonlóan független Kupa Mihály a taxisblokád után vette át a pénzügyi tárca irányítását. Korábban Békesi László és Medgyessy Péter adószakértőjének számított. A francia Libération 1990 decemberi tudósítása szerint Antall József az új miniszter kinevezésekor azt hangsúlyozta, hogy két évvel ezelőtt "ő irányította a magyar pénzügyi rendszer átalakítását". Kupa frissen hivatalba lépett miniszterként 1990 decemberében azt mondta: "Nem ígérhetek csodálatos fellendülést , de hosszú távra szóló stabil gazdaságpolitikai irányvonalat igen."

Kupa minisztersége idején, 1991-re omlott össze teljesen a KGST, a szocialista országok gazdasági szervezete, és ekkor kellett Magyarországnak a rubel helyett konvertibilis valutaelszámolásra áttérnie. Büszkén nyilatkozta később Kupa a Magyar Narancsnak, hogy ő adta az ötletet, hogy Csányi Sándor legyen az OTP vezetője. Csányi 1992-ben került a legnagyobb magyar lakossági bank élére.

Kupát 1993-ban saját kérésére mentették fel tisztségéből, miután nem fogadta el a neki felkínált közlekedési és hírközlési tárcát. "Az elmúlt 16 évben minden, az úgynevezett elithez tartozó politikus hazudott legalább egyszer" - jelentette ki Kupa Mihály, a Centrum párt elnökeként 2006. szeptember 29-én.

Szabó Iván: Stabilan stagnál a gazdaság

1993. február 24. - 1994. július 15.

Szabó Iván az Antall-kormány utolsó hónapjaiban és a Boross-kormány idején töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget. A legfontosabb általa irányított eseménysorozat a bankkonszolidáció volt, amelyet Bokros Lajos 1995-ben nyilvánított befejezettnek. A rendszerváltás után Szabó Iván volt az első, aki pártpolitikusként vállalta ezt a funkciót.

"Megoldásra vár a társadalombiztosítás rendszerének és szerkezetének átalakítása, a bankrendszer reformja, a vállalatok krónikus likviditási problémája és a csődeljárás új szabályozása, a korszerű és hosszú távú ipar- és agrárpolitika koncepciójának vitája és elfogadása, az adórendszer korszerűsítése és új államháztartási törvény megalkotása is" - írta a Népszabadságban Szabó Iván még országgyűlési bizottsági elnökként, 1991. május 25-én.

"Stabilan stagnál a gazdaság, amely jó alapja lehet egy felfelé történő ívelésnek." - Magyar Hírlap-tudósítás Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszteri beszédéről a Nitrogén Művekben. (1992. december 5.)

"1993-as pénzügyminiszterségemből, mint nagy emlék maradt meg számomra, hogy milyen nagyon nehéz a magyar gazdaságban az egyensúlyi kérdéseket megoldani akkor, amikor az európai és a világgazdaságban általában recesszió van, de legalábbis csökken a növekedés" - mondta 2002-ben a Médiahajón Szabó Iván.

Horn-kormány

Békesi László: Én kezdtem a stabilizációt

1994. július 15. - 1995. február 28.

Békesi László már a Lázár- és a Grósz-kormányban is pénzügyminiszter-helyettes volt, majd a Németh- és a Horn-kormányban (ez utóbbiban a rendszerváltás után) lett pénzügyminiszter. Békesi szépen illeszkedik a Németh-kormánytagok sorába, ő is megszorításokat javasolt a rendszerváltás után, de Horn Gyula 1994-ben még nem hallgatott Békesi szavára. Annyi történt azért, hogy lemondták a budapesti világkiállítást, de az igazi megszorításokat utódja, Bokros Lajos vezette be, amikor már az ország fizetőképessége forgott kockán.

1994. augusztus 2-án Békesi tájékoztatót tartott a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokról. Ezen elhangzott: "A további együttműködés feltételeként drasztikus gazdasági lépések megtételét szabták" - erről Magyarország politikai évkönyvében (1995) olvashatunk.

"1995 elején a lemondásom esélyt adott Horn Gyulának arra, hogy az élére álljon annak a stabilizációs programnak, amit én elkezdtem" - mondta visszatekintve a kilencvenes évekre Békesi László 2008. április 21-én az [origo]-nak adott terjedelmes interjúban.

Bokros Lajos: Tarthatatlan a költségvetés hiánya

1995. március 1. - 1996. február 29.

Bokros Lajos idején, 1995-ben léptek életbe azok a szigorú megszorító intézkedések, amelyeket a Horn-kormány akkor már csaknem egy éve halogatott. A Bokros-csomag azóta is fogalommá vált, jelentős részét az intézkedéseknek az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de az ország fizetőképessége, külföldi megítélése javult, csökkent az államháztartási hiány. Bokros még 1996-ban benyújtotta lemondását, mert nem látta biztosítottnak az államháztartási reform és szigorú takarékossági programja következetes végrehajtását.

Tizenegy nappal Bokros hivatalba lépése után, 1995. március 12-én a kormány 9 százalékkal leértékelte a forintot. A továbbiakban pedig három hónapig 1,9, majd minden hónapban 1,3 százalékkal csökkent a forint értéke. Döntött a kormány a tandíj bevezetéséről és a szociális juttatások átalakításáról is. Eszerint a gyes, a családi pótlék és a szülési segély nem járt alanyi jogon.

"Tarthatatlan, hogy a költségvetés hiánya március végére elérte a 150 milliárd forintot" - jelentette ki Bokros Lajos 1995. április 5-én.

Medgyessy Péter: Nem lehet kizárni a Postabank megsegítését

1996. március 1. - 1998. július 1.

Medgyessy Péter a Lázár-, a Grósz- és a Horn-kormány pénzügyminisztere, a Németh-kormány miniszterelnök-helyettese volt. Később miniszterelnök, ám kormányzása azonnal botránnyal kezdődik: lelepleződik ügynökmúltja. Amikor a Horn-kormányban pénzügyminiszter volt, utolsó hivatalban töltött napjaiban, 1998-ban kötött szerződést a budapesti metróépítésről.

"Nem lehet kizárni a Postabank állami megsegítésének lehetőségét, amelyre valószínűleg a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül kerül sor" - erről Medgyessy beszélt 1998. február 26-án. A téma ekkor az 1997-ben pánikroham áldozatává vált Postabank volt, ahonnan az emberek pár nap alatt 70 milliárd forintot vettek ki.

"A költségvetési politika kivételével minden területen elégedett Magyarország egyéves teljesítményével az Európai Unió" - mondta a Magyar Televízió Híradójának 2005. április 26-án, az EU-csatlakozás után egy évvel az őt felváltó Gyurcsány Ferenc kormányáról Medgyessy, aki az ország utazó nagyköveteként találkozott az Európai Bizottság elnökével és több tagjával.

"Szociáldemokrata érzelmű, liberális beállítottságú ember vagyok. Aki ismer, az tudja, hogy a politikai nézeteimet nem szoktam úgy változtatni, mintha új nadrágot húznék" - mondta Medgyessy 2005. december 14-én.