Itt a legújabb rákterápia, elképesztő gyógyulást hozhat

Vágólapra másolva!
A tumorba irányított immunstimuláló citokinekkel erősítené fel a daganatellenes immunválaszt a Virginia Tech kutatóegyetem csapata. A pontos célzás fontos, hogy csak a daganatot támadja meg az immunrendszer, és a szervezet többi részét ne bántsa. A megoldás - ha bebizonyosodik sikeressége - nemsokára Magyarországra is eljuthat.
Vágólapra másolva!

A rák a modern társadalom egyik legfenyegetőbb réme. Egyedül a tavalyi évben és csak az Egyesült Államokban 600 ezer emberrel végzett valamilyen daganatos betegség – olvasható az American Cancer Society statisztikáiban. Az a fáradhatatlan törekvés, hogy megértsük ennek a roppant összetett betegségcsoportot, olyan fejlődést hozott az orvostudományban, melynek köszönhetően a szervezet egészére nézve egyre kevésbé kártékony, ugyanakkor egyre hatékonyabb terápiás beavatkozások állnak a rendelkezésünkre.

Thyroid cancer, illustration
A tavalyi évben és csak az Egyesült Államokban 600 ezer emberrel végzett valamilyen daganatos betegség
Fotó: Science Photo Library via AFP / Science Photo Library via AFP/NEMES LASZLO/SCIENCE PHOTO LIBRARY

Ezeknek az erőfeszítéseknek az egyik gyümölcse a daganat-immunterápia. Ez a feltörekvőben lévő terápiás módozat a szervezet saját immunrendszerét szólítja harcba a daganatsejtek ellen. A Virginia Tech mérnöki kollégiumának kutatói most rájöttek, miként formálhatnak át egy ismert kezelési procedúrát forradalmian új terápiás gyakorlattá.

Régi-új immunterápiás módszer

Rong Tong vegyészmérnök Wenjun Rebecca Cai anyagtudományi mérnökkel összefogva egy olyan immunterápiás kezelés lehetőségét vizsgálták meg, amely régóta foglalkoztatja a tudósok fantáziáját. Most megjelent cikkükben, amelyet a Science Advances folyóiratban közöltek, az immunsejtek aktiválásának új módozatát részletezik, melynek révén ezek a sejtek a daganat elpusztítására programozhatók. 

Az eljárás kulcsát a citokineknek nevezett fehérjék jelentik.

Ezek a kisméretű fehérjék az immunsejtek közötti biokémiai hírvivőként működnek: a citokineket kibocsátó és fogadó sejtek az ő segítségükkel koordinálják működésüket.

„A citokinek roppant erőteljesen és hatékonyan képesek az immunsejteket a daganatsejtek elpusztítására ösztönözni – mondta el Tong. – A probléma az, hogy annyira erőteljes hatásúak, hogy ha szabadon hagyjuk őket kóborolni a szervezetben, minden szembe jövő immunsejtet aktiválnak, és az immunrendszer így bekövetkező túlaktiválódása potenciálisan végzetes következményekkel bírhat.”

Citokineket kibocsátó makrofág
Fotó: Science Photo Library via AFP

Tong és Cai vegyészmérnök és anyagtudományi mérnök doktoranduszhallgatókkal együttműködésben olyan újító jellegű megközelítést dolgoztak ki, amely a citokineket is bevonja az immunterápiás kezelések körébe. 

Ehhez azt kellett elérniük, hogy a korábbi próbálkozásokkal ellentétben az immunsejteket stimuláló citokinek heteken át kizárólag a daganatban halmozódjanak fel, miközben szerkezetüket és aktivitásukat megtartják.

Mitől jó az új terápia?

A hagyományos rákterápiák többsége, például a klasszikus kemoterápia nem tesz különbséget egészséges és daganatos sejtek között. Amikor egy rákos beteget ilyen kemoterápiával kezelnek, a gyógyszer a szervezet valamennyi sejtjét megtámadja, ami hajhulláshoz, krónikus fáradtsághoz és egyéb kellemetlen mellékhatásokhoz vezet. A szervezet immunsejtjeinek harcba szólítása a daganat ellen a klasszikus rákterápiák ígéretes alternatívája. A szervezetbe kívülről bejuttatott citokinek felszíthatják a daganatban található immunsejtek támadását, ám az ép szövetekben lakozó immunsejtek túlaktiválása súlyos következményeket vonna maga után.

„A tudósok jó ideje tisztában vannak azzal, hogy a citokineket fel lehetne használni a rákellenes immunterápiára, de arra eddig nem sikerült rájönni, hogyan lehetne őket kimondottan a daganatba irányítani, hogy megkíméljék a szervezet többi részét a toxikus mellékhatásoktól – magyarázza Tong. – Mi mint vegyészmérnökök mérnöki szemmel tekintettünk erre a feladatra, és ebbéli tudásunkat használtuk fel arra, hogy javítsuk és finomhangoljuk a citokinek hatását, amelyek így a kívánt módon fejtik ki működésüket a testben.”

A kutatócsoport célja tehát az volt, hogy egyensúlyt találjanak a daganatsejtek elpusztítása és az ép sejtek megkímélése között. E cél eléréséhez Tong és hallgatói speciális méretű mikrorészecskéket készítettek, amelyek meghatározzák, hogy a beléjük zárt hatóanyag hol landol a szervezetben. A megfelelő méretű mikrorészecskék a testbe befecskendezve a daganat belsejében halmozódnak fel. Cai és fiatal kollégái e mikrorészecskék felszínének jellemzésén dolgoztak.

„Az anyagtudományi és anyagmérnöki területen sokszor tanulmányozzuk különböző anyagok felületi kémiáját és mechanikai viselkedését. Így tettünk a jelen projekt céljára létrehozott speciális részecskékkel is – ismertette Cai. – A felszín mérnöki tervezése és jellemzése, valamint a részecskeméret fontos szerepet játszanak az ellenőrzött gyógyszer-célbajuttatásban azáltal, hogy biztosítják a hatóanyag tartós jelenlétét a szervezetben, s ezzel a hosszantartó terápiás hatékonyságot is garantálják.”

A kutatás

A gyógyszer sikeres célba juttatása érdekében Tong és vegyészmérnök kollégái olyan újszerű stratégiával álltak elő, melynek lényege az, hogy a citokineket a mikrorészecskékhez horgonyozzák, így azok nem tudnak a szervezet egészséges szöveteiben kárt tenni. Mivel a részecskék a daganatban halmozódnak, a hozzájuk erősített citokinek kizárólag ott aktiválják az immunsejteket, és ott helyben sarkallják őket a daganat elleni fellépésre.

A stratégiánk nemcsak az, hogy minimalizáljuk a citokinek egészséges szövetekre gyakorolt kártékony mellékhatásait, hanem az is, hogy meghosszabbítsuk a citokinek daganatban töltött tartózkodási idejét

 – fejtette ki Tong. – Mindez segít abban, hogy az immunsejtek a daganatba gyűljenek és célzottan megtámadják a ráksejteket.”

A folyamat következő lépésében az új, lokalizált citokin-kezelést a már kereskedelemben kapható, hatóságilag engedélyezett immunterápiás szerekkel, az ún. immunellenőrzésipont-blokkolókkal kombinálták, amelyek a daganatban található, ám ott passzivitásra kényszerített immunsejtek gátjait hivatottak feloldani.

„A daganatok belsejében a rákos sejtek az immunválaszt elfojtó jelzéseket küldenek az immunsejteknek – folytatta Tong. – Az amerikai gyógyszerhatóság által jóváhagyott immunellenőrzésipont-blokkoló ellenanyagok segítenek a daganat által az immunsejtekre erőltetett fékek feloldásában. Ugyanekkor a citokinek rálépnek a gázra, felpörgetik az immunsejteket, így összeverbuválják azt az immunhadsereget, amely már hatékonyan fel tud lépni a daganattal szemben. Ez a két megközelítés egymást erősíti az immunsejtek aktiválása terén.” És csakugyan, az immunellenőrzésipont-blokkoló ellenanyagok és a mikrorészecskéhez horgonyzott citokinek kombinációja a csoport kísérletei során számos daganatot eredményesen elpusztított.

Az új kezelés a hagyományos rákterápiák biztonságosabb alternatívája lehet
Fotó: Hailey Wade for Virginia Tech.

Cél a biztonságosabb rákterápia

A csoport abban bízik, hogy erőfeszítéseik sikeresen beleilleszkednek abba a nagyobb léptékű trendbe, melynek célja az egészséges szöveteket jobban kímélő rákterápiás megközelítések kidolgozása. Hozzáteszik: a citokinek mikrorészecskékhez csatolása mint technika a későbbiekben más immunstimuláns szerekkel összefüggésben is alkalmazható lehet.

„A kutatók továbbra is keresik az egyre biztonságosabb és hatékonyabb rákterápiákat. Ez az az átfogó motiváció, amely inspirálja az új technológiák kidolgozását ezen a területen – nyilatkozta Tong. – Abban a gyógyszerosztályban, melynek tagjai az immunrendszer daganatellenes aktivitását fokozzák, még rengeteg kiaknázatlan potenciál rejlik. Mi olyan új megoldásokat szeretnénk kínálni, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára ezeknek a kísérleti szereknek a hatóságilag jóváhagyott gyógyszerekkel való együttes tesztelését a biztonság és a hatékonyság szempontjainak szem előtt tartásával.”

„Számomra ez a projekt a vegyészmérnöki és az anyagtudományi diszciplínák tökéletes házasságát testesíti meg – mondta végül Cai. – Az előbbi tudományág a kémiai szintézisre és a gyógyszer célba juttatására, míg az utóbbi az anyagi jellemzők korszerű vizsgálatára összpontosít. Az ehhez hasonló együttműködésektől várhatjuk az immunterápiás kutatások felgyorsulását és a daganatterápia átformálását.”