80 ezer néző előtt a Stade de France-ban: egy amatőr focicsapat kupacsodája

Vágólapra másolva!

Az 1999/2000-es Francia Kupa örökké emlékezetes marad a negyedosztályú csodacsapat, a Calais RUFC menetelése miatt. Az amatőr együttes mesébe illő módon menetelt el egészen a döntőig, ahol csak a Nantes tudta megállítani. Hat évvel később, ha nem is tudták megismételni a csodát, de ismét hatalmas bravúrt elérve a negyeddöntőig jutottak. Egy azóta már megszűnt francia kiscsapat nagy története.

Calais, az amatőr kiscsapat

Bár az RC Calais együttesét 1902-ben alapították, a Francia Kupában csodákat elérő klub,

a Calais Racing Union FC, azaz a Calais RUFC 1974-ben alakult két helyi klub egyesülése után

– a már említett RCC és Union Sportive fuzionált.

Érdekesség, hogy a RUFC elődje is szép eredményeket ért el a Francia Kupák korai kiírásaiban: 1921-ben és 1922-ben a negyeddöntőig meneteltek, míg 1923-ban, 1924-ben, 1925-ben, 1926-ban és 1930-ban is a legjobb 16 jelentette a végállomást.

A Calais játékosai ünneplik a Strasbourg elleni sikert Forrás: AFP/Philippe Huguen

A klub 1933-ban hivatásos csapattá vált, ám ez nem tartott sokáig. Öt évvel később pénzügyi források hiányában úgy döntött a Calais, hogy feladja a profi státuszát, és amatőr csapatként folytatja. A Calais történetében mindössze ez az öt év volt az, amikor profiknak tapsolhattak a szurkolók.

Ezért is akkora szenzáció, hogy a CRUFC 2000-ben egészen a döntőig menetelt.

Főleg, hogy a klubot 2017-ben felszámolták. De ne szaladjunk ennyire előre.

A 2000-es kupacsoda, a világhírű fotó

A Calais RUFC 2000-es kupadöntőjére talán többen emlékeznek, de az oda vezető út már régen a múltba veszett. A 83. Francia Kupában több nagy bravúrt is végrehajtott a kiscsapat a fináléig vezető úton. A 16 között a másodosztályú Cannes ellen 1-1-es eredményt követően tizenegyes-párbaj után (4-1) vívta ki a továbbjutást. A negyeddöntőben még ennél is nagyobb csodát láthatott a közönség:

a Calais ugyanis 2-1-re győzte le az élvonalbeli RC Strasbourgot.

A spanyol-francia csodatévő

Az 1952-es spanyol-francia edző, Ladislas Lozano legnagyobb sikere nem meglepő módon a Calais együttesével elért 2000-es Francia Kupa-döntős szereplés. A tréner játékosként a Real Santanderen és a Amiens-en kívül olyan kiscsapatokban fordult meg, mint az SC Abeville, az AS Trouville-Deauville vagy éppen a Friville-Escarbotin.

Edzőként sem a sztárcsapatok irányításáról volt híres, pedig jó pár helyen megfordult. A Calais csodája előtt a Saint-Omert és a Berck-sur-Mert irányította. A kupadöntős eredmény felkeltette a Wydad Casablanca érdeklődését, ám ott csak egy évet maradt. Ezt követően dolgozott több katari klubnál is – al-Khor, al-Rayyan, vagy éppen az al-Saliya, de Algériában és Tunéziában is megfordult, illetve leülhetett a francia Stade Reims kispadjára is egy évre.

Az elődöntőben pedig a francia sztárcsapat, a Girondins de Bordeaux várt a Calais-ra, méghozzá Lens-ban, a Stade Bollaert-Delelis-ban, ugyanis a csapat stadionja nem volt alkalmas ekkora mérkőzés megrendezésére.

Hatalmas meglepetésre a Bordeaux ellen is nyerni tudott a Calais Forrás: AFP/Philippe Huguen

A Girondins de Bordeaux-ban ekkor olyan nevek játszottak, mint Johan Micoud, Lilian Laslandes, vagy éppen a világbajnok, 55-szörös válogatott támadó, Christophe Dugarry.

A meccs azonban nem Dugarryról, de óriási meglepetésre még csak nem is a Bordeaux-ról szólt. A rendes játékidőben nem esett gól, a hosszabbításban viszont négy is. A Calais a 99. percben szerzett vezetést Cédric Jandau találatával, ám a 108.percben Laslandes egyenlíteni tudott. Ám ahelyett, hogy innentől beindult volna Élie Baup csapata, kétszer is betalált a Calais: Mathieu Millien és Mickaël Gérard volt eredményes. A Calais tehát 3-1-re nyert, és

története során először bejutott a Francia Kupa döntőjébe.

2000. május 7-én a francia nemzeti stadionban, a Stade de France-ban közel 80 ezer néző előtt léphetett pályára az amatőr Calais, amelynek az ellenfele a címvédő FC Nantes volt a fináléban. A kiscsapat játékosai nem ijedtek meg életük lehetőségétől sem, és

a 34. percben Jérôme Dutitre találatával megszerezték a vezetést.

Az előnyt pedig meg is tartotta az első félidőben a Calais, amely így 45 percre volt attól, hogy örökre beírja magát a történelemkönyvekbe.

A Nantes elleni meccs döntő pillanata Forrás: AFP/Denis Charlet

A Nantes viszont nem akart a Strasbourg vagy éppen a Bordeaux sorsára jutni, és a második játékrész elején, egészen pontosan az 50. percben Antoine Sibierski egyenlített. Ennek ellenére az utolsó pillanatokig úgy tűnt, hogy a Calais hosszabbításra azért jó lesz, ám a 90. percben Claude Colombo

azóta is sokat vitatott büntetőt adott a címvédőnek, amelyet Sibierski értékesített, így hőssé vált.

Ám hiába nem sikerült a még nagyobb csoda a döntőben, a Calais együttesét is győztesként ünnepelték, a Nantes csapatkapitánya,

Mickaël Landreau az ellenfél játékosával, Réginald Becque-l együtt emelte magasba a trófeát.

A Calais csapatkapitánya, Réginald Becque így emlékezett vissza a csodára.

„Egyáltalán nem voltunk hozzászokva ilyen körülményekhez. Beléptünk az öltözőbe, olyan hatalmas volt. Az edzőnk a beszédében kiemelte, hogy a stadion tele van, hihetetlenül sokan érkeztek miattunk Calais-ból. Végül a pályára lépés, a bemutatás, igazán különleges élmény volt. A szünetre előnnyel mehettünk, amely még különlegesebbé tette az egészet. A második félidőben gyorsan egyenlített a Nantes, majd

az utolsó pillanatban jött a csapás, a büntető, amelyet azóta már elfogadtunk, de a jogosságát a mai napig vitatjuk"

– árulta el Réginald Becque, aki a híres pillanatról, a kupa közös felemeléséről is beszélt.

A híres fotó: Mickaël Landreau (Nantes) és Réginald Becque (Calais) együtt emelik fel a kupát Forrás: AFP/Francois Guillot

„Oda jött hozzám Micka (Mickaël Landreau – a szerk.), és megkérdezte, mennék-e vele felemelni a trófeát,

mintegy szimbólumaként a profi és az amatőr foci nagy találkozásának. Természetesen elfogadtam,

nagyon különleges pillanat volt ez az életemben" – tette hozzá.

Ismerős rivális: az utolsó nagy dobás

2006-ban közel volt ahhoz a Calais, hogy megismételje a hat évvel korábbi csodát, ám ezúttal a negyeddöntő jelentette a végállomást. Sorban a Viry-Chatillon (1-0), a Troyes (3-2) és a Sainte-Genevieve (1-0) legyőzésével jutott el az amatőr együttes a nyolcaddöntőig.

A Calais együttesét ismét a Nantes állította meg Forrás: AFP/Philippe Huguen

Ott már egy nagyobb falat várt a Calais-ra, méghozzá a másodosztályú Stade Brest együttese. A rendes játékidőben nem esett gól, de a hosszabbításban győzni tudott a kiscsapat. És milyen az élet, a negyeddöntőben nem más, mint az a Nantes várt a klubra, amely ellen 2000-ben nem sikerült győzni a döntőben. Ez a mérkőzés azért nem sikerült olyan emlékezetesre, de

a Calais ezúttal sem vallott szégyent, mindössze 1-0-s vereséget szenvedett, de így is búcsúzott a sorozattól.

Ez volt a Calais utolsó nagy dobása, 2007-ben és 2010-ben az amatőr bajnokságokban (CFA A csoport és CFA 2 A csoport) is nyerni tudott a csapat, de 2017-ben már jöttek a pontlevonások a bajnokság közben, majd szeptemberben felszámolták a Calais RUFC együttesét.