Oroszország előre tört Csasziv Jarnál, Ukrajna tehetetlen a siklóbombákkal szemben

  Előző tudósításunkat ITT TALÁLJA.

Magyarország területére 2024. április 15-én az ukrán-magyar határszakaszon 5359 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3851 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
 

Részletek említése nélkül beszélt napi videójában az ukrán elnök arról, hogy két fontos hírszerzési jelentés is készült a tavaszi és nyári orosz katonai akciókról, ezen belül a tervezett csapatmozgásokról és támadási irányokról.
"Nyilvánvaló, hogy a Kreml megpróbálja fokozni a támadásokat és a támadó akciókat. Ezeket megtoroljuk" - mondta Volodimir Zelenszkij.
 

"Izrael esete a példája annak, hogy mennyire hatékony a légitámadások elleni védekezésben az egység, ha kellő politikai akaraton alapul. A Shahedek és a ballisztikus rakéták becsapódása, ha nem hárítják el őket, ugyanaz Izraelben, mint Ukrajnában. Ukrajna már rég megkaphatta volna az ugyanolyan szintű légvédelmet, mint Izrael, ha hasonló teljes támogatást kapott volna partnereitől" - fogalmazott napi videójában az ukrán elnök.

Ukrajna illetékesei azt mondják, hogy "egy kezükön megszámolhatják" azokat a hő- és vízerőműveket országszerte, amelyek még nem sérültek meg súlyosan, vagy nem semmisültek meg teljesen. Miközben Ukrajna azon fáradozik, hogy megjavítsa, amit csak tud, és fenntartsa az elektromos áramszolgáltatást az otthonokban és az iparban, Oroszország nem áll le a támadásokkal.
A múlt héten egy Kijevhez közeli jelentős létesítményt sújtottak, északkeleten pedig Ukrajna második városában, Harkovban, mindhárom nagy erőmű romokban hever.

Az Egyesült Államokban a képviselőház elnöke, Mike Johnson javaslatot tett az ukrajnai katonai segélyek elkülönítésére az Izraelnek és Tajvannak nyújtott egyéb segélyektől, ahelyett, hogy szavazásra bocsátana egy 95 milliárd dolláros kombinált törvényjavaslatot, amelyre már megvan a Szenátus jóváhagyása.
Az amerikai elnök, Joe Biden felszólította a képviselőházat, hogy azonnal vegyék napirendre a szenátusi finanszírozási csomagot.
Johnson ragaszkodott ahhoz, hogy a Ház ehelyett ezen a héten külön törvényjavaslatot tárgyaljon Ukrajna, Izrael és az indiai-csendes-óceáni térség biztonsága érdekében.

Az egyik harkovi erőműben egy teljes éven át dolgoztak, hogy egy korábbi támadásban megsérült üzemegységet helyreállítsanak, de az újraindítás után két héttel ismét rakétatalálatot kaptak ugyanott.
Iparági források arra gyanakodnak, hogy Ukrajnán belül orosz ügynökök információkat szolgáltatnak Moszkvának a célpontokról.
Más elemzők szerint egyszerűen a támadások megnövelt intenzitása miatt nagyobb az üzemeket érő pusztítás, mint a háború korábbi időszakában.

Szergij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete egy „jól megtervezett hamis zászlós hadművelettel” vádolta Oroszországot, amely veszélyezteti az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőművet. A két ország az ENSZ Biztonsági Tanácsában egymást vádolta az Európa legnagyobb atomerőművét ért támadásokkal kapcsolatban.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Mariano Grossi azt mondta, hogy április 7. óta három „meggondolatlan” támadás „veszélyesen közel hozta a világot egy nukleáris balesethez”.

Az Egyesült Államok 12 fehérorosz entitást és 10 személyt sújtott szankciókkal, azzal vádolva őket, hogy támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az érintettek között van egy szerszámgépgyártó cég, egy, a fehérorosz fegyveres erők számára vezérlőrendszereket értékesítő cég, valamint egy másik rádiókommunikációs berendezéseket gyártó vállalat.

Megugrott az oroszok – köztük a dezertált katonák – által benyújtott menedékkérelmek száma a háború kezdete óta, de csak kevesen nyernek védelmet. Franciaországban a kérelmek száma több mint 50%-kal nőtt 2022 és 2023 között, összesen mintegy 3400 főre a kérelmeket kezelő francia hivatal szerint. 2023-ban Németország 7663 alkalommal fogadott be menedékkérelmet orosz állampolgároktól, szemben a 2022-es 2851-vel. Az amerikai vám- és határőrség tisztviselői a 2023-as évben több mint 57 000 orosz állampolgárral találkoztak az Egyesült Államok határain, szemben a 2021-es év körülbelül 13 000-ével.
A Mediazona független orosz média 2022 szeptembere óta több mint 7300, dezertáló katonák ellen indított büntetőügyet dokumentált az orosz bíróságokon; 2023-ban hatszorosára nőtt a dezertálási esetek száma – közölte az AP.

Oroszország kilenc drónnal támadta Ukrajnát április 16-án kedden. Ukrajna mind a kilenc drónt megsemmisítette. 
A drónokat mobil tüzelőcsoportok lőtték le Herszon, Mikolajiv, Hmelnickij, Poltava, Cserkaszi és Dnyipropetrovszk megyék felett.

A fronton harcoló katonák szerint komoly hiány van az olyan alapvető felszerelésekből, mint például az Egyesült Államokban gyártott M113-as páncélozott szállítójárművek, vagy a szovjet BMP gyalogsági járművek.
A Kyiv Independentnek nyilatkozó katonák hangsúlyozták, hogy a hiány olyan kritikus, hogy a 300-600 gyalogost számláló egységeikben csak egy-egy M113-as és BMP van - írja a The Kyiv Independent.

A cseh vezetésű tüzérségi kezdeményezés résztvevői az Ukrajnának szánt 300 000 lőszerből az első 180 000-re leszerződtek  – írta Petr Fiala cseh miniszterelnök a Financial Timesnak írt közleményében.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz egységek megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) munkaerő-koncentrációját és felszerelését Csasziv Jarnál - írja a The Kyiv Independent.
 

Robbanások sorozata történt Ukrajna Hmelnyickij régiójában – írja a Public ukrán tévécsatorna Telegram csatornáján.

Az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének (AFU) parancsnoksága figyelmeztetett az orosz pilóta nélküli légi járművek (UAV) támadására.

Légiriadót rendeltek el Szumi, Poltava, Harkov és Dnyipropetrovszk régióiban, valamint a Zaporizzsja régió Kijev ellenőrzése alatt álló részén – derül ki az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképének adataiból.
A riasztás a régiókban szinte egyszerre szólalt meg.

Ukrajna nem rendelkezik a szükséges mennyiségű fegyverrel, hogy az adott körülmények között sikeresen ellenálljon az orosz inváziónak, a megszállók így minden nap visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat - hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a PBS amerikai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.

Rámutatott arra, hogy Oroszország most tízszer több tüzérségi lövedékkel rendelkezik, mint Ukrajna, és harmincszor több a katonai repülőgépe. 

"Nem kérünk semmilyen különleges fegyvert, és senki sem kér ötszáz, háromszáz repülőgépet, noha Oroszország csak Ukrajna területén háromszáz repülőgépet használ. Minden estre ilyen statisztika mellett minden nap visszaszorítanak bennünket" - fogalmazott Zelenszkij. 

Szerinte az ukrán hadsereg csakis akkor tudja megvédeni az ellenőrzése alatti területeket, ha ugyanannyi lövedékkel rendelkezik, mint Oroszország. Ezen felül a légtér védelme érdekében is szüksége van konkrétan megnevezett fegyverekre - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy várhatóan könnyebb lesz-e Ukrajna dolga jövőre, az elnök nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az ukránok nem a jövő évre, hanem a holnapra gondolnak.

Olaf Scholz német kancellár április 16-án Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és a találkozó előtt kijelentette, hogy azt tervezi, hogy megvitatják "hogyan járulhatunk hozzá jobban az igazságos ukrajnai békéhez."

Lőszergyárat épít a német Rheinmetall hadiipari és technológiai cég Litvániában 155 milliméteres tüzérségi lőszerek előállításához.

Armonaite szerint ez Litvánia történetének egyik legnagyobb védelmi befektetése. "Fellendülést hoz iparunknak, gazdaságunknak, illetve egész régiónknak" - hangoztatta a litván gazdasági tárcavezető a helyi televízióban élőben közvetített ceremónián. "Készen állunk továbbra is együtt dolgozni a céggel, szavatolva e sikertörténet gyors előrehaladását" - fűzte hozzá.    

Az orosz csapatok irányított légibombával támadtak meg egy oktatási intézményt Harkov régiójában, Lukiantsi faluban. Két ember meghalt – közölte Oleh Szinyehubov Harkov kormányzója.

Az orosz siklóbombák komoly veszélyt jelentenek az ukrán fegyveres erőkre nézve – írja a Defense 24.

Az elmúlt néhány hónapban Oroszország megnövelte a siklóbombák használatát, amelyek lehetővé teszik az orosz repülőgépeknek, hogy úgy támadják az ukrán célpontokat, hogy a légvédelem hatókörén kívül maradnak. 

„A bombák elhárítására az ukránok közelebb vitték a légvédelmüket a frontvonalhoz, ezért a légvédelem maga is célponttá vált, ami ezek elvesztéséhez vezetett” – összegzi a kiadvány.

Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő március végén a RIA Novosztyinak elmondta, egy háromtonnás légibomba akkora pusztító erővel bír, hogy különösen megerősített célpontok ellen is jól használható.

Nem hangzott el hivatalos javaslat arra vonatkozóan, hogy a párizsi olimpia idejére tűzszünetet hirdessenek az orosz-ukrán háborúban - közölte kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az ilyen alkalmakat az ukrán fél arra szokta felhasználni, hogy megpróbálja csapatait átcsoportosítani és újrafegyverezni.
    

"Ez természetesen megnehezíti az ilyen kezdeményezések megfontolását" - mondta Peszkov.

Ukrajna csapást mért egy orosz modernizált nagy hatótávolságú radarrendszerre Brjanszk megyében – közölte az SBU egyik forrása a Kyiv Independenttel április 16-án.

A Nebo-U rendszer állítólag képes volt monitorozni az eget 700 kilométeres távolságban Ukrajnában. Hét kamikaze drón találta el, és "már nem működik" - mondta a forrás a Kyiv Independentnek.

Friss tudósításunkat ITT TALÁLJA.