AGDAM, AZERBAIJAN - NOVEMBER 20: (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "AZERBAIJANI MINISTRY OF DEFENSE/ HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Azerbaijani Army enter Agdam district in Nagorno-Karabakh following 27 years with armored vehicles on November 20, 2020. Azerbaijan Ministry of Defence/Handout / Anadolu Agency (Photo by Azerbaijan Ministry of Defence/H / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Vágólapra másolva!
Már második napja zajlanak az azeriek szerint a "terrorellenes" műveletek a sokat vitatott Hegyi-Karabah térségben. Az örmény fél szerint eddig legalább 27 ember halt meg az összecsapásokban, köztük két civil is. Szerdán délután a két fél orosz közvetítéssel tűzszünetet kötött, de a harcok újra bármikor kitörhetnek. Ráadásul a tűzszünet nagyon előnytelen Örményországnak, így ha újabb elhibázott uniós szankciókat erőszakolnának ki, az drámai lenne Európa gazdasága számára.
Azerbajdzsán két napja indított támadást az örmény állások ellen Hegyi-Karabahban, a közlésük szerint pedig sikerült hatástalanítaniuk az örmény légvédelmet és a különböző tüzérségi állásokat, valamint légvédelmet is a területen.
Baku már jelezte, hogy készek tárgyalásokat folytatni, azonban csak akkor, ha a Hegyi-Karabah területén illegálisan tartózkodó örmény katonák megadják magukat.
Az azeri - örmény háború először az 1990-es évek első felében robbant ki, a Szovjetunió összeomlását követően, majd 2020-ban Azerbajdzsán elfoglalt bizonyos területeket Hegyi-Karabahban és annak környezetében is. Ezt követően orosz közbejárással újabb béke köttetett, azonban ez sem tartott sokáig.
Örményország szerint Baku célja egyértelmű: a térség teljes elfoglalása. Azzal vádolták meg Azerbajdzsánt, hogy etnikai tisztogatást folytatnak a területen.
Örményország léte is veszélybe kerülhet Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Azerbaijan Ministry Of Defence/H
Egyelőre nem tudni, hogy Törökország milyen mértékben támogatja Azerbajdzsán háborúját, a 2020-as harcokban nagymértékben közreműködtek, hiszen a két ország kapcsolata rendkívül szorosnak mondható minden területen, fontos stratégiai cél, hogy szárazföldi összeköttetést alakítsanak ki Törökország és Azerbajdzsán között.
Az örmény elnök az elmúlt két napban többször is kifejtette, hogy nem fognak nyílt háborút folytatni Azerbajdzsán ellen. Emiatt Jerevánban tüntetések törtek ki, ahol Nikol Pasiján lemondását követelték hazaárulás miatt.
Amennyiben az örmény hadsereg továbbra sem harcol teljes erejével, Hegyi-Karabah nagyon hamar Baku kezére fog kerülni.
A Meduza arról ír, hogy Örményországnak semmi esélye sincs az azerbajdzsáni hadsereggel szemben. Azt is megjegyzik, hogy amennyiben Jereván nyílt háborút indít Hegyi-Karabah miatt, akkor a teljes ország léte is veszélybe kerül, mivel az örmény hadsereg rendkívül felkészületlen, míg Azerbajdzsán évek óta komoly tőkét fordít a modernizálásra, ráadásul Törökország támogatását is élvezik.
Szeptember 20-án kora délután orosz közvetítéssel az azeriek számára kedvező tűzszünetet kötöttek, ez azonban újabb háború lehetőségét rejti magában.
Európa számára is rendkívüli veszélyeket hordoz egy újabb háború lehetősége, hiszen az orosz-ukrán háború kitörését követően Baku fontos energetikai partnerré vált, akárcsak Törökország is. Az újabb átgondolatlan brüsszeli szankciók drámai hatással járnának a kontinensre nézve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
