Itt a balti államok drámai háborús bejelentése

NATO, tank, orosz-ukrán háború
Fotó: Anadolu via AFP
Vágólapra másolva!
A növekvő orosz fenyegetettségre figyelmeztetett Lettország és Észtország elnöke, akik szerint fel kell készülni a keleti nagyhatalommal való fegyveres konfrontációra. A Magyar Nemzet szemléje szerint Edgars Rinkevics és Alar Karis a kötelező katonai szolgálat bevezetésében és a védelmi kiadások jelentős megnövelésében látják a megoldást.
Vágólapra másolva!

A sorozás visszaállítását sürgeti két balti ország elnöke a NATO-tagok körében – írja a Magyar Nemzet. A portál szerint Edgars Rinkevics lett, és Alar Karis észt államfők szerint folyamatosan növekszik az orosz fenyegetettség, és fel kell készülni egy esetleges katonai konfrontációra a keleti nagyhatalom, valamint a védelmi szervezet között. Rinkevics javaslatairól a Financial Times brit gazdasági napilapnak adott interjújában beszélt:

a lett elnök a kiadások tekintetében a hidegháborús korszakhoz való visszatérést sürgette, továbbá vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelni tudják.

Elismerte, hogy a katonai vezetők körében nemigen népszerű a kötelező katonai szolgálat, inkább a teljesen professzionális erőkre teszik le voksukat, ugyanakkor a katonai szolgálat az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált, és a nemzeti hadseregek több országban létszámgondokkal küzdenek. 

Senki sem akar harcolni. A probléma viszont az, senki nem akarja, hogy megszállják [országát], és senki nem akarja, hogy ugyanaz megtörténjen itt, mint Ukrajnában

– fogalmazott. Karis is konkrét javaslatokkal állt elő, az észt elnök szerint 

érdemes lenne megfontolni egy speciális adó bevezetését, melynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák. 

Álláspontja szerint Európának arra kell törekednie, hogy a védelmi kiadások összege az amerikai értékekhez közelítsen, ami a jelenlegi kiadások több mint kétszeresét jelenti. 

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok a NATO-n belül a teljes védelmi kiadás 68 százalékát teszi ki, tavaly 860 milliárd dollárt költött, szemben az európai tagállamokkal, valamint Kanadával, melyek együtt 404 milliárd dollárt fordítottak védelemre.

Rinkevics egyébként szintén kevesli a védelmi kiadások mértékét, arra is utalt, nem minden ország éri el a NATO célt, miszerint a GDP legalább két százalékát kell védelemre fordítani.

A Magyar Nemzet szerint a védelmi kiadások növelése nem újkeletű ötlet, korábban Donald Trump volt amerikai elnök is utalt arra, aki nem éri el a NATO két százalékos küszöbét, azt ne védjék a tagállamok. A katonai szolgálat újbóli bevezetésének jeleit már szintén lehetett látni egyes tagállamokban, többek közt Lettországban, Litvániában és Svédországban. Észtországban, Finnországban és Norvégiában a hidegháború óta is érvényben van a katonai szolgálat, Dánia pedig a múlt hónapban javasolta azt, hogy a férfiak mellett a nőkre is terjesszék ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK