Hatodik nap: Ostrom előtt, vihar közben

Az Irak ellen indított háború hatodik napján a legtöbb híradás nem összecsapásokról, számolt be, hanem arról, hogy az iraki főváros körzetében heves homokvihar alakult ki. A látótávolság néhány méterre csökkent, a szövetségesek ezért megálltak, mivel a rossz látási viszonyok miatt tartanak attól, hogy elveszítik egymást - jelentette a BBC tudósítója, aki az amerikai egységekkel halad Bagdad felé.

A katonai vezetés később közölte, hogy a vihar nem akadályozza a haderők vonulását, a nap folyamán azonban eltűnt két helikopter - egy Apache és egy Black Hawk - ami a jelentések szerint a rendkívüli időjárásnak volt betudható. A viharról a BBC tudósítója annyit mondott: "Láttunk már homokvihart Kuvaitban is, de az semmi volt a mostanihoz képest."

A szövetséges csapatok 80 kilométerre megközelítették az iraki fővárost. Bagdad ostroma csak a légi előkészítés után kezdődik majd meg, ami azonban napokat is igénybe vehet. A Bagdad előtt gyülekező szövetséges csapatoknak ráadásul várhatóan szembe kell majd nézniük az iraki hadsereg elitalakulatával, a Köztársasági Gárda Medina Hadosztályával, melynek harcosai a főváros előtt ásták be magukat.

A Köztársasági Gárda három hadosztályának összesen 500 harckocsija van. A szövetségesek komolyan tartanak a gárda egységeivel való összecsapásoktól, Tony Blair brit miniszterelnök közölte, "kritikus pillanat" lesz, amikor a szövetségesek megütköznek a Medinával. Az aggodalmat csak növelheti, hogy egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az iraki vezetők felhatalmazták a Köztársasági Gárdát, hogy vegyi fegyvert vessen be, ha az amerikai-brit erők lépik át a Bagdad körül húzott "vörös vonalat". A veszély csökkentésének érdekében és a közelgő ostrom előkészítéseként az amerikai légierő kedd délután bombatámadást intézett a Köztársasági Gárda állásai ellen.

Az amerikai tengerészgyalogosok konvojának hosszú harcok után kedd délelőtt sikerült átkelnie Nasziríjánál az Eufrátesz folyón és a Szaddám-csatornán. A reggeli órákban még heves harcok folytak az amerikaiak és az irakiak között. Az átkelés azért volt fontos, mert a szövetségesek az Eufrátesz bal partján is szeretnék megközelíteni az iraki fővárost. Míg a folyó jobb partján lévő egységek alig 100 kilométernyire vannak Bagdadtól, addig a bal parton még 375 kilométer vár a brit-amerikai katonákra Bagdad határáig.

A hatodik nap délelőttjén az egyik brit katonai szóvivő még arról panaszkodott a BBC tudósítójának, hogy "A britek mélységesen csalódottak, amiért Irak második legnagyobb városában eddig nem tört ki népfelkelés a kormányhoz hű csapatok ellen." Ehhez képest közép-európai idő szerint este hét óra után olyan hírek érkeztek, hogy civilek egy csoportja felkelést robbantott ki a hatalmon lévő Baath párt helyi szervezete ellen. Az iraki katonák ágyútüzet nyitottak a felkelőkre, akiknek viszont a brit haderő nyújtott segítséget.

Az iraki tájékoztatási miniszter szinte azonnal tagadta a felkelés hírét, szerinte az amerikaiak és britek hazugsága az egész. A brit katonák ugyanakkor kitartottak amellett, hogy valamilyen megmozdulás történt a városban, bár azt elismerték, az állítólagos felkelés méreteiről, céljairól nincsenek információik.

Ha a felkelés valóban kitört a városban, akkor az talán lehetőséget ad arra, hogy a szövetségesek bevonulhassanak a stratégiai fontosságú városba. Az eddigi bevonulási kísérletek kudarcba fulladtak, ezért a szövetségesek kedd délelőtt úgy döntöttek, hogy a jövőben Bászrát is katonai célpontnak tekintik, ami azt jelentené, hogy Bászra az eddigieknél is hevesebb légi csapásokra számíthat.