Az F1 idei dilemmája: high-tech úttörő vagy kihalástól tartó dinoszaurusz?

Nehéz volt mire vélni Lewis Hamilton váratlan kesergését a tavalyi Japán Nagydíj után, hiszen bár nem ő győzött, látszólag nem adódott sok oka a bánatra, mert már akkor szinte biztos volt, hogy hatodszor is megnyeri a világbajnokságot. Úgy tűnt, ismét a vegán életmód melletti propagandába kezdett, bejegyzései során viszont kifejtette, hogy valójában a klímaváltozás miatt aggódik.

F1-es kontextusban ez a narratíva derült égből villámcsapásként érkezett, de lehetett sejteni, hogy a téma nem légből kapott. Cyril Abiteboul utalt Greta Thunberg mozgalmára, Sebastian Vettel pedig a szintetikus üzemanyagok bevezetését kezdte sürgetni, erre válaszul, Hamilton posztjai után alig egy hónappal már be is jelentette az F1 jogtulajdonosa, hogy fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki.

Az idei szezon hajnalán, az ausztrál erdőtüzek közepette hirtelen megkérdőjeleződött, hogy a 21. században van-e helye egy környezeti problémákkal küzdő világban egy olyan sportágnak, ami a működése során számottevő ökológiai lábnyomot hagy. A Forma-1 hagyományosan a járműipar csúcstechnológiáit vonultatja fel,

„Nagyon könnyű manapság azt gondolni magunkról, hogy bocsánatot kell kérnünk azért, mert körbe-körbe futkosunk, gumit koptatunk és fosszilis üzemanyagot égetünk, pedig rengeteg pozitív hozadéka is van ennek” – nyilatkozta David Richards, a brit motorsport-szövetség (Motorsport UK) elnöke a Motorsport Leaders Business Forum színpadján.

„A motorsportok rengeteg különböző technológia kapcsán úttörő szerepet töltöttek be sok-sok év során, de szerintem beleestünk abba a csapdába, hogy ez már elsősorban a szórakoztatásról és nem a technológiáról szól. Újra kezdeményezővé kell válnunk, az élre kell állnunk, és meg kell mutatnunk, hogy mire vagyunk képesek.” Richards érvelése szempontjából rossz hír, hogy

Chase Carey vezérigazgató az előszóban kiemelte, hogy most először van saját marketing, digitális, stratégiai és kutatási részlegük, valamint Ross Brawn vezetésével korszerű technológiájuk ahhoz, hogy az FIA-val együttműködve a „nagyszerű versenyzést” elősegítő szabályokat dolgozzanak ki. A stratégiának egy eleme a fenntarthatóság is, ami válasz lehet a felmerült aggályokra.

Lenni valamilyennek és annak is látszani

A stratégiát tárgyaló két dokumentum alapján viszont elsősorban az került a fókuszba, hogy az F1 vállalati imázsa továbbra is vállalható maradjon, amelynek kétségtelenül része az is, hogy a létrejövő termék és annak fogyasztása is korszerűbb legyen, de egyik fájl sem tér ki arra, hogy a sportágat K+F laboratóriumként is lehetne, kellene használni.

Ez az adatokkal részben magyarázható: az F1 számítása szerint a környezetszennyezésből mindössze 0,7%-ot tesz ki a versenyautók széndioxid-kibocsátása, míg 45%-ot a logisztika, 27,7%-ot pedig a személyzet utaztatása. Jól látható tehát, hogy elsősorban a repülőgépek és a kamionok károsak, ezt az F1 átszervezéssel és szabálymódosításokkal kezelne, de a problémát megoldani aligha fogja.

Ez az F1-et működtető, garázscégből nagyvállalattá duzzasztott szervezet operatív ügye, és a stratégia is azt tárgyalja, hogy ez a jogi entitás miként fog a korszellemnek megfelelően üzemelni. Lényegében alkalmazható lenne egy koncertszervezőre, filmgyárra vagy reklámügynökségre is, mert csak érintőlegesen említi, hogy itt motorok által hajtott autók versenyéről van szó.

Eddig elsősorban kihasználatlan lehetőségként kezelték a sportág bennfentesei, hogy a 2014-től bevezetett hibrid erőforrások kapcsán még mindig a csökkentett zaj(szennyezés) miatti kesergés a jellemző, és nem kommunikálják eléggé, hogy az F1-ben használt hajtáslánc a világ egyik legjobb hatásfokú technológiája, ami pár év után már kezd átszivárogni az utcai szupersportautókba is.

– mondta Richards. – Erre Bernie Ecclestone mit csinált? Azt mondta, nem tetszik neki a hang, ezek nem jó dolgok, erre lebutították az egész [témát]. Nem kezdték lobogtatni azt, hogy nézzék, mit hoztunk létre, milyen nagyszerű technológiánk van. Elkezdtek csatározni, és kihúzták a szőnyeget az egész ügy alól. Nagy ostobaság volt, rendesen lábon lőtték magukat” – vélte.

Most ott tartunk, hogy a narratíva terén az F1-nek már versenyeznie kell a Formula E-vel, hogy melyik sorozat képviseli a jövő technológiáját, még akkor is, ha Richards szerint az is butaság, hogy a politikusok gyakran kizárólag az e-mobilitást látják progresszívnek. Pat Symonds, az F1 technikai igazgatója is nemrég azt mondta, hogy a sportág következő erőforrása még mindig hibrid lesz. Pedig

és megtestesítsen egyfajta transzformációt, ami a technológia révén a büdös, környezetszennyező autóverseny képét 21. századi műszaki laboratóriummá alakítja. Már most bőven akadnak jelentkezők, akik sorban állnak, hogy felsorakozzanak egy ilyen üzenet mögé, elég csak a hibridizációt és az e-mobilitást felkaroló autóiparra gondolni, de akad téma az energiaszektorban és a dohányiparban is.

Tavaly szeptemberben a Daimler AG kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója, Thomas Weber elárulta, az autógyártó nem tervez újgenerációs belsőégésű motorokat, mindössze a jelenleg rendelkezésre álló termékeket kívánják fejleszteni. Ez sokak szemében előrevetíti, hogy az F1 egyre kevésbé lesz releváns a Mercedes számára, ami be is következhet, amennyiben

Szükség lesz pozitív sztorira, amit nem csak az F1, hanem a benne érdekelt márkák is el tudnak mondani, ehhez pedig progresszív műszaki környezet kell majd: hogy a Shell ne csak azt tudja kommunikálni, hogy az F1-es Ferrari működne utcai V-Power üzemanyaggal, hanem inkább (még jobban) azt, hogy a lakossági üzemanyagban is kimutatható a versenyzés hozadéka.