Társoldalunk:

Az F1 idei dilemmája: high-tech úttörő vagy kihalástól tartó dinoszaurusz?

2020.01.24. 09:27

Van esély arra, hogy az elmúlt éveknél izgalmasabb legyen az idei F1-es szezon és kezdődnek az előkészületek a forradalminak ígérkező 2021-es pontvadászatra is. A világ legnépszerűbb autóversenyét mégsem a hurráoptimizmus lengi körül 2020 elején, és a közeljövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a sportágról elhiszi-e a társadalom, amit állítanak róla.

Nehéz volt mire vélni Lewis Hamilton váratlan kesergését a tavalyi Japán Nagydíj után, hiszen bár nem ő győzött, látszólag nem adódott sok oka a bánatra, mert már akkor szinte biztos volt, hogy hatodszor is megnyeri a világbajnokságot. Úgy tűnt, ismét a vegán életmód melletti propagandába kezdett, bejegyzései során viszont kifejtette, hogy valójában a klímaváltozás miatt aggódik.

F1-es kontextusban ez a narratíva derült égből villámcsapásként érkezett, de lehetett sejteni, hogy a téma nem légből kapott. Cyril Abiteboul utalt Greta Thunberg mozgalmára, Sebastian Vettel pedig a szintetikus üzemanyagok bevezetését kezdte sürgetni, erre válaszul, Hamilton posztjai után alig egy hónappal már be is jelentette az F1 jogtulajdonosa, hogy fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki.

Az F1-es autók manapság nagyon fejlettek, a sportág működése azonban hagy kívánnivalót maga utánForrás: Getty Images/2019 Getty Images/Charles Coates

Az idei szezon hajnalán, az ausztrál erdőtüzek közepette hirtelen megkérdőjeleződött, hogy a 21. században van-e helye egy környezeti problémákkal küzdő világban egy olyan sportágnak, ami a működése során számottevő ökológiai lábnyomot hagy. A Forma-1 hagyományosan a járműipar csúcstechnológiáit vonultatja fel,

a teljesítményt azonban a közeljövőben már lehet, hogy nem a nyers tempó, hanem az legitimálja majd, hogy a pazarlásnak tűnő versenyzés tud-e valami hasznosat adni a világnak.

„Nagyon könnyű manapság azt gondolni magunkról, hogy bocsánatot kell kérnünk azért, mert körbe-körbe futkosunk, gumit koptatunk és fosszilis üzemanyagot égetünk, pedig rengeteg pozitív hozadéka is van ennek” – nyilatkozta David Richards, a brit motorsport-szövetség (Motorsport UK) elnöke a Motorsport Leaders Business Forum színpadján.

„A motorsportok rengeteg különböző technológia kapcsán úttörő szerepet töltöttek be sok-sok év során, de szerintem beleestünk abba a csapdába, hogy ez már elsősorban a szórakoztatásról és nem a technológiáról szól. Újra kezdeményezővé kell válnunk, az élre kell állnunk, és meg kell mutatnunk, hogy mire vagyunk képesek.” Richards érvelése szempontjából rossz hír, hogy

a Forma-1 története során először stratégiai terv készült a sportág fejlesztése érdekében. A dokumentum szerint a Liberty Media „szórakoztató és médiavállalatként” tekint az F1-re.

Chase Carey vezérigazgató az előszóban kiemelte, hogy most először van saját marketing, digitális, stratégiai és kutatási részlegük, valamint Ross Brawn vezetésével korszerű technológiájuk ahhoz, hogy az FIA-val együttműködve a „nagyszerű versenyzést” elősegítő szabályokat dolgozzanak ki. A stratégiának egy eleme a fenntarthatóság is, ami válasz lehet a felmerült aggályokra.

Lenni valamilyennek és annak is látszani

A stratégiát tárgyaló két dokumentum alapján viszont elsősorban az került a fókuszba, hogy az F1 vállalati imázsa továbbra is vállalható maradjon, amelynek kétségtelenül része az is, hogy a létrejövő termék és annak fogyasztása is korszerűbb legyen, de egyik fájl sem tér ki arra, hogy a sportágat K+F laboratóriumként is lehetne, kellene használni.

Rengeteg üzemanyagot meg lehetne spórolni, ha az F1-es versenynaptár nem kényszerítené a csapatokat arra, hogy össze-vissza repkedjenekForrás: NurPhoto/Xavier Bonilla/NurPhoto/Xavier Bonilla

Ez az adatokkal részben magyarázható: az F1 számítása szerint a környezetszennyezésből mindössze 0,7%-ot tesz ki a versenyautók széndioxid-kibocsátása, míg 45%-ot a logisztika, 27,7%-ot pedig a személyzet utaztatása. Jól látható tehát, hogy elsősorban a repülőgépek és a kamionok károsak, ezt az F1 átszervezéssel és szabálymódosításokkal kezelne, de a problémát megoldani aligha fogja.

Ez az F1-et működtető, garázscégből nagyvállalattá duzzasztott szervezet operatív ügye, és a stratégia is azt tárgyalja, hogy ez a jogi entitás miként fog a korszellemnek megfelelően üzemelni. Lényegében alkalmazható lenne egy koncertszervezőre, filmgyárra vagy reklámügynökségre is, mert csak érintőlegesen említi, hogy itt motorok által hajtott autók versenyéről van szó. 

A vonatkozó dokumentumok teljes egészében

Eddig elsősorban kihasználatlan lehetőségként kezelték a sportág bennfentesei, hogy a 2014-től bevezetett hibrid erőforrások kapcsán még mindig a csökkentett zaj(szennyezés) miatti kesergés a jellemző, és nem kommunikálják eléggé, hogy az F1-ben használt hajtáslánc a világ egyik legjobb hatásfokú technológiája, ami pár év után már kezd átszivárogni az utcai szupersportautókba is.

Ezek a mérnöki kiválóság ékkövei, abszolút szenzációsak 

– mondta Richards. – Erre Bernie Ecclestone mit csinált? Azt mondta, nem tetszik neki a hang, ezek nem jó dolgok, erre lebutították az egész [témát]. Nem kezdték lobogtatni azt, hogy nézzék, mit hoztunk létre, milyen nagyszerű technológiánk van. Elkezdtek csatározni, és kihúzták a szőnyeget az egész ügy alól. Nagy ostobaság volt, rendesen lábon lőtték magukat” – vélte.

Vettel és Hamilton is felszólalt a fenntarthatóság hajszolása mellett, de nehéz komolyan venni őket, amikor az egyik V12-es versenymotorokat is szeretne, a másik pedig több utcai szupersportautót is tartForrás: Getty Images/2019 Getty Images/Charles Coates

Most ott tartunk, hogy a narratíva terén az F1-nek már versenyeznie kell a Formula E-vel, hogy melyik sorozat képviseli a jövő technológiáját, még akkor is, ha Richards szerint az is butaság, hogy a politikusok gyakran kizárólag az e-mobilitást látják progresszívnek. Pat Symonds, az F1 technikai igazgatója is nemrég azt mondta, hogy a sportág következő erőforrása még mindig hibrid lesz. Pedig

nagy szükség lenne arra, hogy az F1 ne csak a szervezeti működésével, hanem a felvonultatott technológiával is utat mutasson,  

és megtestesítsen egyfajta transzformációt, ami a technológia révén a büdös, környezetszennyező autóverseny képét 21. századi műszaki laboratóriummá alakítja. Már most bőven akadnak jelentkezők, akik sorban állnak, hogy felsorakozzanak egy ilyen üzenet mögé, elég csak a hibridizációt és az e-mobilitást felkaroló autóiparra gondolni, de akad téma az energiaszektorban és a dohányiparban is.

A Mercedes nem tervez teljesen új belsőégésű motort személyautókba, de lehet, hogy az F1-ben még lesz egy generációForrás: Daimler

Tavaly szeptemberben a Daimler AG kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója, Thomas Weber elárulta, az autógyártó nem tervez újgenerációs belsőégésű motorokat, mindössze a jelenleg rendelkezésre álló termékeket kívánják fejleszteni. Ez sokak szemében előrevetíti, hogy az F1 egyre kevésbé lesz releváns a Mercedes számára, ami be is következhet, amennyiben

az nem lesz elegendő, hogy költségplafon ideája révén az autógyártóknak papíron akár profittermelő is lehet egy F1-es csapat működtetése.  

Szükség lesz pozitív sztorira, amit nem csak az F1, hanem a benne érdekelt márkák is el tudnak mondani, ehhez pedig progresszív műszaki környezet kell majd: hogy a Shell ne csak azt tudja kommunikálni, hogy az F1-es Ferrari működne utcai V-Power üzemanyaggal, hanem inkább (még jobban) azt, hogy a lakossági üzemanyagban is kimutatható a versenyzés hozadéka.

Exkluzív interjúnk a Renault F1-es motorfőnökével

A korszellem által kínált lehetőségre rárepült a szigorú szabályozási környezet miatt hagyományosan kreatív dohányipar is, amelynek prominens szereplői ismét az F1 felé kezdik irányítani a legálisan nehezen elkölthető szponzorációs forrásaikat. A Philip Morris a dohányreklámok betiltása óta, „lappangva” is a Ferrari partnere maradt, tavaly óta pedig a BAT is visszatért a McLaren oldalán.

Hivatalosan egyik gyártó sem dohányterméket hirdet, hanem elvont filozófiát, amelyek jegyében a hagyományos cigaretták felől a csökkentett kockázatú megoldások felé terelnék a fogyasztókat.  

„Amikor tavaly megjelent a Mission Winnow, akkor nagyjából senki sem tudta, hogy ez miről szól – ismerte el Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külső vállalati kapcsolatok igazgatója egy decemberi sajtóbeszélgetésen, amelyen a GPhírek is jelen volt. – A Ferrari és a Philip Morris révén van két olyan cég, ami a maga területén évtizedek óta piacvezető, elsőszámú prémium gyártó az autógyártásban és a dohányiparban. Tűhegyesek az innováció terén és a maximumot nyújtják, ami jelenleg elérhető” – magyarázta.

Nagy a nézők mozgástere, hogy hisznek a fejlődés ígéretének vagy bujtatott reklámnak tartják a próbálkozástForrás: Getty Images/2019 Getty Images/Dan Istitene

„Lehetne az, hogy hátradőlünk, mert mi vagyunk a legjobbak és a többiek kössék fel a gatyájukat. A Ferrari sem ezt csinálja, folyamatosan a csúcson van, de mégis fejleszt, már hibrid hajtással is van Ferrari utcai autó és nézik, hogy merre halad a világ, hogyan lehetne a tűéles ceruzájukat még élesebbre hegyezni. Nem szabad elkényelmesedni – mondta, és mindenkit lebeszélt a dohányzásról, ő maga sem él ezzel, és elárulta, az vonzotta át a gyógyszeriparból, hogy teljes fordulatot tapasztal a dohánygyárak szemléletében. – Ez a gondolkodás az, ami a Winnow szóban azt jelenti, hogy elválik az ocsú a búzától, megrostáljuk a dolgokat és a legkiválóbb az, ami fennmarad. Ez a filozófia, ami összeköti a két vállalatot: az innovációra törekvés, hogy gondolkodjunk, tanuljunk a többiektől, ne kényelmesedjünk el, és lépjünk előre” – utalt a Ferrarira.

A közeljövő egyik nagy kérdése az lesz, hogy elhiszik-e a márkák a Forma-1-nek, hogy alkalmas a szemléletváltás és a világot jobbá tevő fejlesztések kommunikálására, ehhez viszont az is kell, hogy releváns innovációk kifejlesztésének terepe is legyen.

A környezetvédelem kapcsán széleskörű vitatéma, hogy egy adott vállalat vagy szektor ténylegesen tesz-e a változás érdekében, vagy csak „mosakodás” (ún. „greenwashing”), ami történik, és a sportág, valamint a benne szereplő vállalatok jelenleg e két megítélés közötti szűk határvonalon egyensúlyoznak.

Amennyiben sikerül meggyőzni a társadalmat arról, hogy itt a szórakoztatáson túl valóban érték jön létre, az F1-nek fényes jövője lehet, ellenkező esetben a sportesemények dinoszauruszává válhat, közvetlenül a bikaviadalok vagy a nemrég le is fújt Air Race mellett.

Átszervezéssel is lehetne spórolni
Az F1 vállalati stratégiája említés szintjén kitér a hibrid erőforrások, valamint a 100 százalékig fenntartható üzemanyagok kifejlesztésének szükségszerűségére. Azt is ígérik, hogy fejlesztik a logisztikai folyamatokat annak érdekében, hogy „minimális környezeti hatással" mozgathassák az F1 felszereléseit. Erre szükség is van, mert egy Reddit-felhasználó, MyDogBeatsMeAtHome számítása szerint a mezőny 113 ezer km-t utazik 2020-ban (a DHL szerint a rövidebb, 2019-es naptár során valójában 132 ezret, de a szerző az alacsonyabb értékkel számol), ebből 104 ezret repülővel. Megállapította, hogy ha nem lennénk tekintettel a rendező országok exkluzív szerződéseire (pl. arra, hogy Ausztrália legyen az idénynyitó), akkor ez az időjárási viszonyokat is figyelembe véve 50.500 km-re csökkenhetne, 40 ezernyi repüléssel. A szerző óvatos számítása alapján 2020-ban csak a szállítás 1.251.000 liternyi üzemanyagot emészt majd fel, amelynek 99,8%-át a repülőgépek fogyasztják el. Ez akár 483.000 literre csökkenthető lenne, pusztán átszervezéssel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK