Alonso brutális etapokkal nyert a daytonai 24 órás versenyen

Győzelemmel kezdte a 2019-es szezont Fernando Alonso a daytonai 24 órás versenyen, amelyen a Wayne Taylor Racing színeiben állt rajthoz egy Cadillac DPi volánja mögött Renger van der Zande, Jordan Taylor és toyotás csapattársa, Kobajasi Kamui oldalán. Alonsóék autója a vártnál gyengébb eredménnyel, a 6. helyről indult a maratoni futamon, de a kalandos 24 óra végén ők ünnepelhettek.

A korábbi kétszeres világbajnok tavaly fordított hátat az F1-nek, legfőbb célja, hogy a Monacói Nagydíj 2006-os és 2007-es, valamint a Le Mans-i 24 órás verseny tavalyi megnyerése után az Indianapolis 500-on is győzedelmeskedjen, ezzel elhódítsa az autósportok nem hivatalos tripla koronáját, ami eddig csak Graham Hillnek sikerült.

Alonso a franciaországi viadalra készülve tavaly kipróbálta magát Daytonában is, az idén viszont a gyakorlás helyett már nyerni ment Floridába, ezért is szegődött a 2017-es versenyt is megnyerő Wayne Taylor Racinghez. Az időmérőn azonban úgy tűnt, a Joest Mazdák, az Acura DPi-k, valamint a Whelen Engineering Racing Cadillacje is gyorsabb egy körön, de kiderült az edzésen csak altattak.

A spanyol pilóta másodikként ült a WTR autójába a tulajdonos fia, Jordan Taylor után, és rögtön begyújtotta a rakétákat. A fekete-kék Cadillac ekkor az 5. helyen állt, Alonso bátor és látványos előzésekkel átvette a vezetést, és 21 másodperces előnnyel adta át az autót, közben a verseny leggyorsabb körét is elérte.

„Próbáltam feltartani, de nagyon kemény volt – nyilatkozta az NBC-nek a háromszoros Indy 500-győztes Hélio Castroneves, aki az Acura Team Penske színeiben indult. – Fernando remek munkát végzett, gyorsan tanul. Nagyon magabiztosan [csatáztam vele], tudtam, hogy versenyzett már a Rolex 24-en és nyert Le Mans-ban is, tudja, mit kell tennie.”

A körülmények azonban mostohák voltak vele, 55 másodperces előnyét is lenullázta az egyik sárga zászlós szakasz, később pedig az egyre hevesebben szakadó eső miatt többször is leállították a futamot. Legutoljára bő két órával a 24 órás időhatár vége előtt, ekkor már nem is indították újra a versenyt, amit így is Alonso autója, a 10-es rajtszámú WTR Cadillac DPi nyert meg.

Ehhez az is kellett, hogy Alonso egy lekörözéskor történt szoros pillanattól eltekintve egyszer sem került komolyabb bajba, miközben legfőbb ellenfelei, a Mazdák műszaki hibák és balesetek miatt alaposan visszaestek, Nasr pedig az esőben csúszott ki előle, miközben az 1. helyért vívtak egymással. Bár egy ilyen versenyt a pilóták nem egyedül nyernek meg, Alonso ezúttal nagyon kellett a WTR-nek.

„Az autó és a balansz is jó volt – mondta Alonso az első etapja után. – A teszten is láthattuk, hogy este, a hűvösebb pályán úgy tűnik, egy kicsit jobban teljesítünk, mint a melegebb aszfalton. Talán a mai hőmérsékletek alacsonyabbak, mint a teszten és a csütörtöki időmérőn, szerintem ez is segített egy kicsit a teljesítményünkön.”

„Remek versenyt láthattunk, de sajnos óriási viharra ébredtünk a reggel. Tudtuk, hogy jönni fog. A verseny viszont nagyszerű volt elnézve Felipe Nasrt és főleg Alonsót, aki ma tényleg megmutatta, hogy mennyire is jó” – mondta, majd méltatta a szintén egykori F1-es Alexander Rossit is, aki Alonso és Nasr mögött a 3. lett a versenyen

Jól mentek az F1-esek

A daytonai futamon több egykori F1-es pilóta is rajthoz állt, a fent említettek mellett Juan Pablo Montoya (Acura DPi, összetett 8. hely), Rubens Barrichello (Cadillac DPi, 5. hely), Pastor Maldonado (Oreca LMP2, összetett 6. hely, 1. az LMP2-ben), Jan Magnussen (Corvette, 16. hely), Sébastien Bourdais (Ford, 28. hely), Alex Zanardi (BMW, 32. hely) és Pedro Lamy (44. hely) is ismerős lehet az F1-et kedvelők számára.

A legnagyobb sztár azonban kétségtelenül Alonso volt, aki az IMSA mezőnyében az idén már várhatóan nem áll rajthoz többször, a WEC-ben viszont folytatja a versenyzést a Toyota színeiben, legalább a júniusi Le Mans-i 24 órás versenyig. Arról egyelőre nem döntött, hogy utána is marad-e a sportautó-világbajnokságban.