F1 2017: Későn szárnyalt a Red Bull, mélyrepülésben a McLaren

A 2017-es világbajnokságra visszatekintető sorozatunk első részében azzal a négy istállóval foglalkozunk, amelyek szezonját talán így lehetne a legjobban összefoglalni: sokkal többre lehettek volna képesek, ha nem akadályozzák őket folyamatos műszaki hibák. A Renault és a Honda problémás motorjait használó csapatoknak azonban egytől egyig van okuk arra, hogy bizakodva várják az új idényt.

Red Bull: Későn jött a feltámadás

Miután tavaly óriási hátránnyal ugyan, de a második helyen végeztek a konstruktőri világbajnokságban, a Red Bull egyértelmű céllal vágott neki a 2017-es idénynek: az autójukat minden téren fejlesztve a Mercedes méltó ellenfelei szerettek volna lenni a bajnoki címért zajló küzdelemben. A téli tesztek után azonban már visszafogottabb elvárásokkal készültek az új szezonra, hiszen

Az aerodinamika fejlesztését az hátráltatta, hogy a szimulátorban és a pályán nyert adatok gyakran nem álltak összhangban egymással, a helyzetükön pedig a továbbra is problémás Renault-motorok sem segítettek. Az első négy nagydíjon csak egy dobogós helyezést sikerült összehozniuk, de Max Verstappen és Daniel Ricciardo már ekkor hangoztatta, hogy az idény második felében jelentős javulásra számítanak.

Igazuk is lett: noha a Red Bull a bajnoki címért nem harcolhatott, összességében 2017-ben is az egyik legerősebb istállónak bizonyult, és

Az idénynyitón mutatott teljesítményükhöz képest óriásit léptek előre, a csúcspontot pedig alighanem az októberi Maláj Nagydíj jelentette, amelyet Verstappen önerőből, a Red Bull teljesítményfölényét kihasználva nyert meg, miután tiszta versenyben legyőzte Lewis Hamiltont. A Red Bull ezen kívül két győzelmet aratott a szezonban: Ricciardo a kaotikus Azeri Nagydíj után ünnepelhetett, a csapattársa pedig Mexikóban állhatott fel újra a dobogó tetejére.

Az erős javulás ellenére a konstruktőrök pontversenyét a Mercedes és a Ferrari árnyékában, a 3. pozícióban zárták, és a pilótáik sem tudtak az 5. és 6. helynél előrébb végezni a tabellán. Ebben természetesen a németek és olaszok erőforrásainál továbbra is gyengébb és megbízhatatlanabb Renault-motorok is szerepet játszottak, 2017-ben is számos alkalommal keserítették meg az istálló életét.

A holland versenyző az augusztus végi Belga Nagydíjat nevezte meg az idény mélypontjának, ekkor ugyanis az idény 12. futamán a 6. kiesését könyvelhette el, többségében motorhiba miatt. Verstappen a verseny után annyira kiakadt a sorozatos problémák miatt, hogy sokan már a Ferrarinál látták, a nyári szünet utáni javulás azonban őt is meggyőzte, és egészen 2020-ig hosszabbított a csapatával.

A Red Bull tehát változatlan pilótafelállással és komoly reményekkel vág neki a 2018-as világbajnokságnak. A szezon végi formájukat elnézve mindenképpen kedvez nekik, hogy az autókat érintő technikai szabályok nem sokat változnak az új idényre, a Renault-motor versenyképessége miatt azonban jövőre is aggódhatnak. A csapatfőnök, Christian Horner mindenesetre kijelentette, a 2010 és 2013 közötti időszakot uraló istálló csak akkor lehet elégedett, ha jövőre az első futamtól kezdve fel tudják venni a harcot az élcsapatokkal.

Renault: Bizakodással teli bukdácsolás

A valaha szebb napokat is megélt Renault 2016-ban indult újra gyári csapattal a Formula-1-ben, akkor a szerény 9. helyet sikerült megszerezniük a konstruktőri bajnokságban. Nem volt kérdés, hogy az idén javulniuk kell, Cyril Abiteboul a szezon elején az 5. helyre várta a francia istállót. Noha végül ennél eggyel rosszabb pozícióban, 26 ponttal a Williams mögött végeztek, a Renault 2017-es szereplése bizakodásra adhat okot a jövőre nézve.

ráadásul Nico Hülkenberg és a szezon utolsó négy futamára megszerzett Carlos Sainz Jr. személyében két nagyon gyors, sikerre éhes pilóta vezeti az autóikat.

A teljes szezont a csapatnál töltő Hülkenberg a 10. helyen végzett a világbajnokságban, és ez az eredmény meglehetősen reális képet ad az erősorrendben elfoglalt helyükről a 2017-es mezőnyben.

miközben csapattársa, az istállótól októberben elküldött Jolyon Palmer csupán egyszer tudott a legjobb tíz között végezni. Akkor azonban 6. lett, ami a gyári Renault idei legjobb versenyeredményének bizonyult, Hülkenberg négyszer is ebben a pozícióban látta meg a kockás zászlót. A Renault legerősebb hétvégéje a silverstone-i volt, ahol az új fejlesztési csomagot kihasználva Hülkenberg az időmérőn ötödik, a versenyen pedig hatodik lett. Említésre méltó a belgiumi 6. helye is, ahol szintén csak a három élcsapat pilótái tudtak előtte végezni.

A néhány kiugró eredmény mellett azonban küszködésből és bosszantó pillanatokból sem volt hiány a Renault 2017-es idényében. A Red Bullhoz hasonlóan

Úgy tűnt, az egész hétvégén gyors Hülkenberg akár a dobogóra is esélyes lehet, de műszaki problémák miatt végül feladta a futamot. Valószínűleg az sem javított a kedvén, hogy ezzel új rekordot állított fel: Szingapúr óta ő a Formula-1 történetének legtapasztaltabb versenyzője, aki még soha nem állhatott fel a dobogóra.

2018-ban talán végre erre is sor kerülhet, a Renault ugyanis lassan, de biztosan halad a célja felé, vagyis, hogy 2019-ben újra élcsapattá váljon. Ebben a Jolyon Palmer helyére igazolt, a Toro Rossótól kölcsönkapott Sainz érkezése is segítheti őket, noha a fiatal spanyol a gyakori kiesései miatt még nem mutathatta meg, mire lenne képes valójában az új csapatánál.

Toro Rosso: Erős kezdés után lejtmenet

A Red Bull fiókcsapatának főnöke, Franz Tost az idény elején még annak örült, hogy a csapat történetében először két viszonylag tapasztalt pilótával vágnak neki a szezonnak. Valószínűleg ekkor még ő sem gondolta volna, hogy

Pedig a Toro Rosso kifejezetten erősen kezdte az évet, Carlos Sainz az első 8 versenyen hat pontszerző helyezést könyvelhetett el a két kiesése mellett. A nyári szünet előtt még reális esélyük volt a konstruktőri ötödik helyre, csak két pont választotta el őket a Williamstől. Őszre azonban alaposan visszaestek, és végül be kellett érniük a 7. pozícióval. Az idei legjobb helyezésüket érdekes módon mégis a szezon második felében érték el, amikor

A Toro Rosso zsinórban negyedszer végzett a bajnokság 7. helyén, de idén jóval kevesebb pontot szereztek, mint az előző két évben. A szezon második felében már nem is a pályán nyújtott teljesítményükre irányult a figyelem: nyáron kezdődtek a végül igaznak bizonyuló híresztelések arról, hogy jövőre a Honda motorjaira váltanak, majd az idény végén alaposan összevesztek a Renault-val, egymást okolva a rengeteg motorhibáért.

Közben elvesztették Sainzot, aki stabilan szállította nekik a pontokat, és a teljesítményével csalódást okozó Danyiil Kvjattól is megváltak. Bemutatkozhatott tehát a GP2 tavalyi bajnoka, a japán Super Formula-sorozatból visszahívott Pierre Gasly, valamint

Noha pontot egyikük sem tudott szerezni, a Toro Rossót sikerült meggyőzniük, így jövőre is a csapatnál maradhatnak.

Nehéz megjósolni, mire lesz képes a Toro Rosso 2018-ban, hiszen a Honda érkező motorjával komoly kockázatot vállalnak. Ugyanakkor pozitívumként fogják fel, hogy egy gyártó teljes támogatását élvezve, tiszta lappal vághatnak neki az új szezonnak. Faenzában mindenesetre bíznak benne, hogy a japánok segítségével végre sikerül elmozdulniuk a konstruktőri hetedik helyről, ahol 2014 óta tanyáznak.

McLaren: A japán álom vége

A McLaren két csalódásokkal teli idény után is bizakodva várta a 2017-es évadot, Eric Boullier komolyan hitt benne, hogy az idei év hozhatja meg az áttörést, és a McLaren-Honda végre elindulhat a csúcs felé vezető úton.

Sztárpilótájuk, Fernando Alonso hiába vezetett továbbra is kétszeres világbajnokhoz méltóan, a gyenge Honda-motorral ő sem tudott csodát tenni. A spanyol a 15., csapattársa, Stoffel Vandoorne pedig a 16. helyen zárta a világbajnokságot, az istálló pedig

A helyzet reménytelenségét jól jelzi, hogy Alonso könnyű szívvel kihagyta a McLaren egyik legerősebb versenyének ígérkező Monacói Nagydíjat, hogy az indianapolisi 500 mérföldes versenyen indulhasson Amerikában, miközben a továbbra is sportot űzött abból, hogy szapulja a Honda erőforrásait.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a McLaren és a Honda kapcsolatát többé nem lehet megmenteni, a végsebességre gyenge, megbízhatatlan erőforrás 2017-ben is megbéklyózta az istállót. A McLaren meg volt győződve arról, hogy a kasztnijuk az élcsapatokéval vetekszik, ami talán túlzás, de az nyilvánvaló volt, hogy leginkább az erőforrást okolhatják a lemaradásért.

Ezt támasztotta alá, hogy a motorerőt kevésbé igénylő pályákon tudtak jól szerepelni. A wokingiak számára ezúttal is a Magyar Nagydíj jelentette a csúcsot, ahol mindkét versenyző pontot szerzett.

A legnagyobbat pedig a Monacói Nagydíjon kellett csalódniuk: noha Alonso hiányában is esélyük volt a dupla pontszerzésre, Vandoorne és a beugró Jenson Button is baleset miatt adta fel a versenyt.

amikor bejelentették, hogy a brit istálló kétéves szerződést írt alá a Renault-val. A kölcsönös csalódás után mindkét fél igyekszik pozitív képet festeni a történtekről. Azóta a Honda vezetői is hangoztatják, hogy megkönnyebbülést jelent számukra a búcsú, hiszen a McLaren is rendszeresen megkeserítette a japánok életét, három év alatt sem sikerült megtalálniuk a közös hangot. Jövőre a japánok a Toro Rosso oldalán szeretnék megmutatni, hogy tudnak még versenyképes F1-es motort építeni.

A McLaren pedig önbizalommal telve várja 2018-at - immár a Renault oldalán, saját oldalukon pedig az örökifjú Alonsót. Nem titkolt céljuk, hogy újra nagycsapatként emlegessék őket, arra azonban fel kell készülniük, hogy a franciák motorjai, noha jóval erősebbek, okozhatnak még meglepetéseket.