Vágólapra másolva!
Toto Wolff minden idők legnagyszerűbb 4. helyének nevezte a bokszutcából előretörő négyszeres világbajnok brazíliai teljesítményét, ám ha kicsit alaposabban az eredmény mögé nézünk, találunk egy apró betűs részt, amely fölött nem lehet elsiklani. Bottas versenye tényleg ciki volt?
Mexikó után Brazíliában is úgy alakult, hogy Hamiltonnak át kellett hámoznia magát a mezőnyön Forrás: AFP/Carl De Souza

A vasárnapi Brazil Nagydíj sorozatban már a második verseny volt, amelyen Lewis Hamiltonnak a mezőny végéről kellett előreverekednie magát. Két héttel ezelőtt, Mexikóban azért kényszerült erre, mert a rajt utáni tülekedésben Sebastian Vettel hátulról ráfutott, és kiszúrta a jobb hátsó gumiját, ezúttal viszont saját magát okolhatta a kellemetlen helyzetért, amelybe az időmérőn elkövetett szokatlan hibája miatt került.

Hamiltontól, ahogy a nagy versenyzőktől általában, rendkívül ritkán látunk ilyen jellegű bakit, pláne ki nem kényszerített szituációban, egy Q1-ben, amikor nincs is igazi tét. Habár először azt állította, nem tudja, miért csúszott ki, szombat este már egyértelműen magára vállalta a felelősséget. „Ha megnézzük a visszajátszást, látszik, hogy az autó alja a kanyarban végig leért az aszfaltra. Ilyenkor a padlólemez alatt elveszik a szívóhatás, ami hideg gumikon gyakran előfordul" – magyarázta.

Hamiltonnak az autóján kívül legfeljebb a büszkesége sérült az eset miatt, hiszen a negyedik vb-címet már Mexikóban bebiztosította magának, ahol a 9. helyre sikerült visszakapaszkodnia. Ott még értelemszerűen óvatosnak kellett lennie, most, Interlagosban viszont nem maradt semmi vesztenivalója, úgyhogy nyugodtan vállalhatott több kockázatot, ami már előre parádés menetelést ígért. Mivel a Mercedes nemcsak a balesetben megrongálódott váltót és három hajtáslánc-elemet cserélt ki az autójában, hanem pár új specifikációjú alkatrészt is szerelt bele a verseny előtt, Hamiltonnak a szabályok szerint a bokszutcából kellett rajtolnia.

Tekintve, hogy végül ennek ellenére is 4. lett, az utolsó körökben a 3. helyezett Kimi Räikkönent próbálta letaszítani a dobogóról, és mindössze 5,4 másodperccel a majdnem végig vezető Sebastian Vettel után ért célba, a teljesítménye kétségkívül parádésnak tűnt.

– méltatta a pilótáját a Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff. – Elképesztően kellett vezetnie ahhoz, hogy a bokszból indulva csak 5,4 másodperccel a győztes mögött végezzen."

Upsz! Hamilton a Q1-ben elkövetett egy ritka, rá nem jellemző hibát. Ő is csak ember... Forrás: AFP/Nelson Almeida

Wolff biztosra vette, hogy Hamiltonnak megvolt a tempója a győzelemhez. „Ő volt a leggyorsabb odakint, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Sebastian körültekintően diktálta az iramot, eltekintve az utolsó pár körtől – vélte. – Vagyis ez valószínűleg nem az a verseny volt, amit láthattunk volna."

Pusztán a számokat tekintve Hamilton eredménye már-már a hihetetlennel tűnt határosnak, és azt sugallta, hogy a Q1-ben elkövetett hibája nélkül, ha a normális helyéről rajtolhat, mindenkit lesöpört volna a pályáról, esélyt sem hagyva a győzelemre Vettelnek és a Ferrarinak. De vajon tényleg így lett volna?

Maga a 4. hely nem volt igazi szenzáció. Elvégre Malajziában és Mexikóban Vettel is ugyaneddig jutott a mezőny végéről, s bár Hamilton vasárnap azzal a gondolattal ébredt, hogy reálisan az 5-6. helyre tornázhatja majd fel magát Brazíliában, a Mercedes szimulációi azt mutatták: ha lesz Safety Car-fázis, akár a 4.-et is elérheti.

Az eredménye tehát önmagában nem ment csodaszámba – a valódi meglepetés az volt, hogy gyakorlatilag a győztestől látótávolságban intették le.

Ez a bokszutcából indulva tényleg valószerűtlenül hangzik.

Hamilton a verseny előtt úgy gondolta, az 5-6. helyre kapaszkodhat majd fel Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Dario Oliveira

A bokszból nekivágni egy versenynek általában még a rajtrács utolsó helyéhez képest is sokkal rosszabb, hiszen nem kínál esélyt az azonnali javításra a start zűrzavarában, amikor – különösen egy élvonalbeli autóval – pár másodperc alatt 4-5 pozíció is simán nyerhető, és így csökkenthető a sereghajtók mögött elszenvedett időveszteség. Cserébe viszont megvan az az előnye, hogy könnyebb kimaradni a kaotikus 1. körre jellemző balhékból, amelyekbe a sűrűjében vétlenül sem nehéz belekeveredni. Daniel Ricciardo például hiába rajtolhatott a 14. kockából, a 2-es kanyarnál történt hármas ütközés miatt már a 2. körben Hamilton mögött találta magát.

Hamiltonnak egész egyszerűen óriási mázlija volt a verseny elején azzal, hogy hatan azonnal eltűntek előle.

Ricciardo Stoffel Vandoorne-nal és Kevin Magnussennel akadt össze, ami a két ellenfelét végleg ki is vonta a forgalomból, őt magát pedig egy nem tervezett kerékcserére kényszerítette, míg röviddel később Romain Grosjean egy kerék-kerék elleni párharc közben kilökte Esteban Ocont. A Force India versenyének ezzel lőttek is, Grosjeannak pedig Ricciardóhoz hasonlóan látogatást kellett tennie a szerelőinél. Ez eddig öt. A hatodik áldozat Pascal Wehrlein volt, akinek az előtte kibontakozó hármas balhé annyira megakasztotta a lendületét, hogy több helyet bukott, ezért a Sauber gyorsan feltette az autójára a lágy gumikat, és azokon evickélt el egészen a célig.

Hamilton tehát egyetlen kör után máris a 14. helyen találta magát, holott még nem csinált semmit. Az igazi bónuszt azonban a Safety Car beküldése jelentette neki: ennek köszönhetően rögtön visszanyerte azokat a másodperceket, amelyeket a bokszból való rajtolással vesztett volna.

Az eredmény? Az újraindítás pillanatában, az 5. kör végén mindössze 4,770 másodperccel autózott az élen álló Vettel Ferrarija mögött.

Ilyen csekély különbséget Hamilton normális esetben, ha nem történik semmi rendkívüli, még a rajtrács végéről, nemhogy a bokszból indulva sem remélhetett volna. Összehasonlításképpen: amikor Wehrlein a Red Bull Ringen – ahol Interlagoshoz hasonlóan nagyjából 70 másodpercesek a köridők – a bokszutcából rajtolt, egyetlen kör után már 13 másodperc volt a lemaradása.

Hamilton autója az időmérő után alapos javításra szorult Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Dario Oliveira

Durván ennyi lett volna reális Hamilton esetében is. A Safety Car rengeteget számított; Malajziában Vettel még gyorsabban jött előre, ő 13. volt az 1. kör végén, de az 5. körben, mivel semmi nem húzta össze a mezőnyt, már így is 16,8 másodpercre rúgott a hátránya az élen haladó Verstappenhez képest.

Összességében tehát olyan volt, mintha Hamilton nem a bokszból, hanem a 18-20. kocka környékéről rajtolt volna (és onnan is jól),

a Safety Carral pedig legalább 10-12 másodpercet nyert.

Ez azért kissé más megvilágításba helyezi az eredményét, ami persze hangsúlyozottan nem jelenti azt, hogy ne lett volna lenyűgöző a menetelése. Az újraindítást követően Brendon Hartley-t, Lance Strollt, Marcus Ericssont, Pierre Gaslyt és Carlos Sainzot a pályán előzte meg, úgyhogy a 10. körben már a 9. helyen állt. Nem vesztegetett el túl sok időt Nico Hülkenberg mögött sem, és az első igazán komoly, szintén Mercedes-motoros ellenfél, Sergio Pérez legyűrése szintén csupán 2 körébe telt.

„Élveztem! A gokartos éveimre emlékeztetett, amikor eleinte szinte mindig hátulról startoltam – mondta Hamilton. – Ez remélhetőleg mindenkinek megmutatja, hogy még mindig ég a tűz a szívemben, belül fiatal vagyok, és rengeteg verseny van bennem."

Röviddel később, a 16. körben már arról kezdett érdeklődni a rádión, hogy mennyire van messze Vetteltől. Nos, szűk 16 másodpercre volt tőle, és ez a különbség a továbbiakban alig nőtt: Hamiltonnak még át kellett hámoznia magát Fernando Alonsón (aki ezúttal nem fejtett ki olyan kemény ellenállást, mint Mexikóban), majd Felipe Massán, és mire ez a 21. körben sikerült neki, még mindig csupán 17,8 másodperccel haladt Vettel mögött.

És a versenynek ebben a szakaszában már kezdett előnyt jelenteni Hamilton fordított stratégiája, nevezetesen az, hogy a mezőny nagy részével ellentétben a lágy gumikon rajtolt, és a második etapban készült a szuperlágyakra váltani. A sárga csíkos Pirelliken rendszerint kényelmesen érzi magát, és a péntek délutáni szabadedzés végén 1:12.612-es átlaggal teljesített versenyszimulációja beharangozta, hogy ezúttal is jól fog boldogulni velük. Bár Vettel és Bottas autóján egyelőre tűrhetően bírták a szuperlágy gumik – mindketten a kerékcseréjük előtt, a 25-26. kör tájékán érték el a legjobb időeredményüket az első etapban –, a lágyak tartóssága egyre markánsabban érvényesült.

Hamilton épp Lance Stroll Williamsét támadja. Tíz autót előzött meg a pályán Forrás: AFP/Evaristo Sa

Az addig az élen haladó duó bokszkiállása után Hamilton vette át a vezetést.

Vettel 4,3 másodperccel mögé tért vissza, és csak lassan kezdett közeledni hozzá, ami valószínűleg nem volt véletlen.

Az első 4 körben biztonságos, 2-3 másodperces előnyt épített ki Bottashoz képest, a hátralévő negyven körre való tekintettel kímélnie kellett a gumijait, és egyébként sem volt érdemes túlságosan megközelítenie Hamiltont, mert azzal csak hamarabb kinyírta volna őket. Így is gyorsabb volt a britnél, de átlagosan alig 0,185 másodperccel körönként, ami azt figyelembe véve, hogy mindketten a lágy gumikat használták, Vettel szettje azonban 28 körrel frissebb volt, nem túl sok.

Hamiltont végül a 43. körben hívták be kereket cserélni. Az 5. helyen, 18,3 másodperccel a vezetést visszaszerző Ferrari mögött tért vissza a pályára – a hátránya ekkor volt a legnagyobb a verseny során –, de vadiúj szuperlágy Pirelliken. Megkezdődött a vadászat: vajon meddig jut velük? Az 59. körben megelőzte Max Verstappent, aki eleinte gyorsnak tűnt, gyorsabbnak Räikkönennél is, aztán viszont hamar kinyírta a gumijait, és a két DRS-zónában esélye sem volt maga mögött tartani a lóerőelőnyben lévő Mercedest. A Red Bull eleve nagyon visszafogottan járatta a motorjait; a csapat főnöke, Christian Horner Verstappenre célzott, amikor a rajt előtt megjegyezte, hogy aggódnak a megbízhatóság miatt, és az egyik autójuknak „legfeljebb 50 százalék" esélye lesz eljutni a célig.

„Nagyságrendileg 25-30 lóerő hátrányban kell lennünk a Mercedeshez és a Ferrarihoz képest – mondta Horner a leintést követően. – Azzal, hogy Max közel maradt az élbolyhoz, túl sokat kivettünk a gumijaiból. Ha egy egykiállásos versenyen valaki ennyire keményen nyomja, az etapok végére szétgyilkolhatja őket. Kicsit lehangoló volt."

Ricciardo az 1. kör végén a 17. volt, 3 hellyel Hamilton mögött. Végül csak 2-vel mögötte ért célba Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Mark Thompson

Hamilton tehát Verstappent viszonylag könnyedén kikerülte a 4-es kanyarhoz vezető egyenesben, aztán Räikkönen nyomába eredt. A 65. körre utol is érte, a Ferrari azonban már túl nagy falatnak bizonyult számára. Bár az utolsó pillanatig próbálkozott, kétszer el is fékezve magát a célegyenes végén, be kellett érnie a 4. hellyel.

„Tisztában vagyok vele, hogy borzasztóan gyorsak, amikor maximális teljesítményt, rásegítést és DRS-t is használnak, ilyenkor az egyenes végén rengeteget nyernek – mondta a Mercedesről Räikkönen. – De fogalmazzunk úgy, hogy biztonságosnak éreztem azt az előnyt, amit az utolsó három kanyarban ki tudtam autózni, kicsit meg is lepett, hogy nem sikerült közelebb kerülnie hozzám."

Ehhez a Ferrari erős tempója jelentette a kulcsot a kanyargós középső szektorban, noha ekkorra, bő húsz kör után, már Hamilton gumijai sem lehettek a topon, mert nyilván sokat kivett belőlük a hajszával. Hogy mennyivel volt gyorsabb Vettelnél?

Mielőtt fennakadt a csapattársán, a hátvéd szerepét ezúttal tökéletesen betöltő Räikkönenen, átlagosan 0,618 másodpercet vert rá a 15 körrel frissebb, egy fokozattal puhább gumikon.

A Pirelli a pénteki szabadedzések után épp ekkora, 6 tizedes különbséget számolt a kétféle keverék között, de a rövid interlagosi körben a valós érték inkább 3 tized körülinek tűnt. Ha így vesszük, „nettóban" számolva Hamilton körönként kb. 3 tizeddel volt gyorsabb Vettelnél a második etapban, amíg nem tartotta fel senki.

Kérdés, hogy Vettel mennyire nyomta keményen a gázt. Toto Wolff is elismerte, hogy valószínűleg spórolt, és csak az egyetlen igazán komoly fenyegetést jelentő Bottasszal szembeni előnyét őrizgette – kivéve az utolsó körökben, amikor Hamilton hajrája miatt rálépett a gázra. A köridők azonban ezt nem támasztják alá, és éppenséggel Vettel is pont a fordítottját állította: azt, hogy a verseny elején nyomta igazán keményen, a kerékcseréje után viszont már a biztonságra játszott.

A másodpercben mért különbség alakulása Vettel és Hamilton között a Brazil Nagydíj során (X: kör, Y: mp, nagyítható). A függőleges vonalak a bokszkiállásokat jelölik. Látható, hogy Vettel a friss lágy gumikon csak lassan közeledett Hamiltonhoz a kerékcseréje után, Hamilton viszont gyorsan felzárkózott Vettelhez az új szuperlágyakon Forrás: Farkas Péter - GPhírek

Ő azt mondta, Bottastól eleinte „jobban el akartam szakadni 1,5-2 másodpercnél, hogy biztosan kézben tarthassam az irányítást. A kerékcserék után végre meg tudtam lógni tőle egy kicsit. A második etap első köreiben kiépítettem valamennyi előnyt, és onnan kontrollálhattam a verseny hátralévő részét, de alapvetően egyforma volt a tempónk”.

Annak a megítéléséhez, hogy Vettel mennyire autózott a határon, némi támpontot Räikkönen köridejei nyújthatnak. A finn a futam elején bevallottan küszködött a szuperlágy gumikkal, a nyitóetap végére azonban jobban kezdtek működni a Ferrariján, és miután a lágy Pirellikre váltott, a második etapban gyorsabb iramot diktált a csapattársánál. A 30. és a 44. kör között átlagosan 0,244 másodperccel futott jobb köröket, mint Vettel. Ha abból indulunk ki, hogy potenciálisan ugyanarra voltak képesek, akkor a német versenyző legalább ennyivel a maximuma alatt vezetett.

Így már körönként 1-2 tizedmásodpercre csökken Hamilton nettó előnye.

Fergetegeset ment, ezt senki nem vitathatja, de a „minden idők legjobb 4. helye" azért túlzás. Ami azt illeti, neki is voltak már meggyőzőbb produkciói, például amikor a 2014-es Magyar Nagydíjon a 22. rajtkockából tornázta fel magát a 3. helyre. A brazíliai mutatványa leginkább a tavalyi spáihoz mérhető (illetve annál azért kicsit erősebb), ahol a 21. helyről indulva lett 3., holott közben a pályán csak négy autót előzött meg. A körülmények mindkétszer összejátszottak a kedvéért; a végeredmény nem mindig árulja el a teljes igazságot.

Kavarodás készül a rajtnál: az első kör zűrzavara jól jött Hamiltonnak Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Mark Thompson

Ettől függetlenül nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy Interlagosban a Mercedes volt a gyorsabb autó, és Vettel a jó rajtját, valamint a riválisa szombati hibáját kihasználva opportunista győzelmet aratott. Ha Hamilton a tempójának megfelelő helyről startolhat, nehéz lett volna megvernie. Még ha Vettel esetleg őt is ugyanúgy kifékezte volna az első kanyarban, mint Bottast, a versenyből könnyen egy második Austin lehetett volna, vagyis benne volt a pakliban, hogy Hamilton később visszaveszi tőle a vezetést.

Bottas tényleg ciki volt?

Hamilton menetelése főleg Bottas teljesítményét tünteti fel kedvezőtlen színben, olyannyira, hogy azt Jacques Villeneuve kifejezetten kínosnak nevezte. A látszat kétségkívül ellene szól:

Hamilton a célban 1,6 másodperccel közelebb volt a csapattársához, mint az 5. kör végi újraindításnál, holott közben tíz autót a pályán előzött meg...

Niki Lauda azonban védelmébe vette Bottast – úgy, ahogy. „Valtteri teljesítményét nehéz megítélni, mert szerintem Vettel csak egy show-t adott elő – jelentette ki a Mercedes ügyvezetői jogkör nélküli elnöke. – Mindössze annyira volt szüksége, hogy elöl maradjon. Ő a megfelelő játékot játszotta, Valtteri pedig megérdemelten lett 2."

Villeneuve odáig egyszerűsítette a dolgot, hogy Hamilton megmutatta, mire képes a Mercedes, és azt Bottas nem tudta kihozni belőle.

Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy az autójuk nem volt teljesen egyforma.

Egyrészt Hamiltonét vasárnapra átállíthatták kifejezetten a versenyhez, hiszen úgyis a bokszból indult, az időmérőre már nem kellett tekintettel lenniük, másrészt szinte teljesen új hajtásláncot (konkrétan sebességváltót, belső égésű motort, MGU-H-t, és turbófeltöltőt) kapott, amelyet lényegében végig a maximumon járathatott. Ezt Wolff árulta el a verseny után, megjegyezve, hogy még a pálya mellől is „hallani lehetett a dugattyúk sistergését."

Bottasnak megint csak a 2. hely jutott, ezúttal Vettel mögött, aki a tőle megszokott agresszív rajttal biztosította be magának idei 5. győzelmét Forrás: AFP/Nelson Almeida

Onnantól kezdve, hogy az első körben kitört káosznak és a Safety Carnak köszönhetően Hamilton elérhető távolságon belül maradt az éllovasoktól, a fordított stratégia is neki kedvezett: amint Vettel rámutatott, a pálya a futam végére alkalmasabbá vált a szuperlágy gumikhoz. Ráadásul ő és Bottas a Mercedes elé vágási kísérlete miatt az optimálisnál 6-7 körrel hamarabb cseréltek kereket, amivel a versenytáv egészét nézve veszthettek pár másodpercet.

Egyébként Bottas is úgy látta, ha a rajtnál nem bukja el a vezetést, megnyerhette volna a Brazil Nagydíjat. „Igen, azt hiszem, egy jó starttal végig elöl maradhattam volna, mert ahogy Sebastian is említette, a tempónk nagyon hasonló volt ma – mondta a finn.

Kétségkívül nem sok választotta el őket, Vettelnek azonban egy hajszállal végig több tartalékja volt. Amikor a szükség úgy hozta, mindig növelni tudta egy kicsit a különbséget: a Safety Car-fázis utáni hét körből hatot ő teljesített (átlagosan 0,263 másodperccel) gyorsabban, és a bokszkiállásokat követően is előnyben volt, amikor a lágy Pirelliken eleinte 0,337 másodperccel diktált erősebb tempót Bottasnál.

Igaz, a finn az első etap második felében egyértelműen gyorsabb volt Vettelnél. A Mercedes elé vágási kísérletét pont az tette lehetővé, hogy Bottas a 13. körtől kezdve 2,2-ről lassan, de biztosan 1,6 másodpercre faragta le a hátrányát. A csapatnál tudták, hogy ez még mindig kb. fél másodperccel több a kelleténél, mégis muszáj volt megpróbálkozniuk valamivel. Ha a Ferrari szerelői elrontják a kerékcserét, Bottas könnyen átvehette volna a vezetést, ezúttal azonban bámulatosan gyorsak voltak: alig 2,1 másodperc alatt végeztek, 6 tizeddel gyorsabban, mint mercedeses kollégáik. Vettel még ennél is kisebb előnnyel hajtott vissza a pályára, úgyhogy Bottas győzelméhez tényleg nem sok hiányzott.

Az első négy helyezett köridejei a verseny alatt (X: kör, Y: mp). Érdemes kattintással belenagyítani. Vettel, Bottas és Räikkönen egyforma stratégiát követtek, és hasonló tempót is diktáltak, Forrás: Farkas Péter - GPhírek

Az mindenesetre kétségkívül valószínű, hogy egy erősebb Mercedesszel kapott ki egy gyengébb Ferraritól. Egy fordulóval a szezon vége előtt már nem túl korai megvonnunk a mérleget, miszerint a teljesítménye alaposan elmaradt az elődjétől, Nico Rosbergétől, és inkább egy stabil másodhegedűshöz, semmint egy világbajnoki kihívóhoz volt méltó. Ebben nehéz vitába szállni Villeneuve-vel.

Míg Hamilton kilenc nagydíj-győzelmet aratott az idén, Bottas csak kettőt.

A finn versenyző legutóbb tíz futammal ezelőtt, Ausztriában ért célba meggyőző módon a csapattársánál előrébb, amikor azzal a bizonyos (sokak szerint szabálytalan) villámrajttal nyerni tudott. Ezen kívül Monacóban verte meg egyértelműen Hamiltont, aki ott szenvedett a gumikkal időmérőn, ezért csak a 13. helyről rajtolt, illetve Szocsiban, ahol Bottas a 3. kockából indulva újabb győzelmet aratott, míg az immár négyszeres világbajnok brit beragadt Räikkönen mögé, és maradt 4.

Az összes többi alkalommal Bottas nem azért végzett jobb helyen, mert gyorsabb volt, hanem azért, mert Hamiltonnak gondjaik akadtak. Mexikóban és most, Interlagosban hátulról kellett átverekednie magát a mezőnyön, Bakuban a meglazult fejtámla miatt a biztosnak tűnő győzelmet bukta el, a Magyar Nagydíj végén pedig visszaadta a 3. helyet Bottasnak, aki előzőleg előreengedte őt, hátha neki sikerül fogást találni a Ferrarikon. Ezeken a versenyeken Bottas nem erőből került Hamilton elé.

Bottasból még hiányzik a gyilkos ösztön? Interlagosban nagyjából tudta tartani a lépést Vettellel, de amikor igazán számított, nem tette oda magát eléggé Forrás: AFP/Evaristo Sa

Bár akadtak villanásai, néha egész egyszerűen elfogadhatatlanul lassú volt ugyanazzal az autóval. És a rajtoknál, amikor pedig rengeteget lehet nyerni vagy veszíteni – lásd pont a Brazil Nagydíjat – általában még mindig nem elég agresszív, ami régóta, már a williamses évei óta gyenge pontjának számít. Vettelre rá lehet fogni, hogy túlságosan is az, és ez időnként, mint Szingapúrban, megbosszulja magát, máskor viszont, ahogy Interlagosban vagy Austinban, döntőnek bizonyul.

Nem hiába mondta Wolff is, hogy Bottasból még „hiányzik a gyilkos ösztön."

A következő szezon túlzás nélkül sorsdöntő lesz számára: kiegyensúlyozottan gyorssá és rámenősebbé kell válnia, ha nem akarja, hogy végképp fegyverhordozóként statulyázzák be. Az idén ízelítőt kapott Hamiltontól, milyen teljesítményre van szükség egy vb-győzelemhez, de jövőre neki is muszáj lesz magasabbra tennie a lécet. Ha a csapattársa formáját látva elbizonytalanodik a saját képességeiben, vége van.

A szerző búcsúzik

Úgy alakult, hogy ez az utolsó elemző cikkem a GPhírek-en. Persze nem csak magától, véletlenül. Ha az emlékezetem nem csal, 2011 májusában vettem át az oldal vezetését, de a Forma-1-gyel többé-kevésbé hivatásszerűen már tizennyolcadik éve foglalkozom. Tizennyolc! Ez még muffinból is sok. A szezonok egymás után röppentek el: Mika Häkkinen visszavonult, Michael Schumacher besöpört zsinórban öt vb-címet, a még ifjú Fernando Alonso letaszította őt a trónról, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel pályára lépett, aztán szép lassan átírta a rekordok könyvét. Igen, közben talán akadtak laposabb évek és futamok, de én mindig úgy éreztem, hogy aki kellően belássa magát a részletekbe, az egy Forma-1-es hétvégén soha nem fog unatkozni. Tudósítani is végig ebben a szellemben próbáltam, és ami azt illeti, a versenyzés iránti lelkesedésem még mindig töretlen. Nem osztom azt a népszerű véleményt, hogy régen minden jobb volt, csak – már ha ez valakit érdekel – egyszerűen úgy éreztem, itt az ideje váltanom egy kicsit. Én tehát kihajtok a szervizútra, a kollégáim viszont folytatják, az utódom pedig rövidesen bemutatkozik, úgyhogy ne kapcsoljanak el, kedves olvasóink! Köszönöm a közös szenvedélyünkből, az autósportból táplálkozó rengeteg közös élményt, a támogatást, a kritikákat, és mindenekelőtt a nem kevés időt, amit a cikkek átbogarászására szántak az évek során. Ja, és ha ez egy kicsit giccsesre sikerült, hát oda se neki: már úgysincs vesztenivalóm...

Farkas Péter

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!