Társoldalunk:

Annyi a vb-nek? A Ferrarinak nehéz lesz fordítania

2017.07.18. 21:25

Az igazi csapást nem a Brit Nagydíj utolsó pillanataiban cafatokra szakadó gumik mérték a világbajnoki reményeikre, hanem valami teljesen más: Hamilton letaglózó tempója az élen. Vettel hiába vezeti a tabellát, a lendülete megtört, és van okunk azt hinni, hogy nehéz lesz megfordítania a trendet. Elemzés a szezon felénél.

Defektet kaptak-e Vettel világbajnoki reményei Silverstone-ban?Forrás: DPPI/Frederic Le Floc H

Volt már olyan az idén, hogy egy versenyt fordulópontnak hittünk. Lewis Hamilton barcelonai győzelme után úgy tűnt, a Mercedes áttörést ért el a gumik menedzselésében, és megszelídítette a „kényes dívát", ahogy az idei autójukat nevezték, de az optimizmusuk akkor még korainak bizonyult: a Ferrari legközelebb, Monacóban az utóbbi évek legjobb teljesítményét nyújtva megszerezte az első két helyet. Ami a múlt hétvégén, Silverstone-ban – pont a szezon felénél – történt, mégis más volt, és

komoly kétségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a Ferrari képes lesz az utolsó versenyig életben tartani a világbajnoki reményeit.

Erre az évre, az új technikai szabályokhoz ők építették a leguniverzálisabb autót, ez nem vitás. Az SF70H igazi jolly joker. Minden pályán, vonalvezetéstől, hőmérséklettől, gumikeverékektől függetlenül fantasztikus tempóra képes, és ami a fő erénye, széles tartományban működik jól, ezért nem olyan finnyás a beállításokra, mint az a bizonyos kényes díva. Kezdettől fogva ez a kiegyensúlyozottság jelentette az igazi ütőkártyát a Ferrari kezében, de már az idény elején láttunk arra utaló jeleket, hogy amikor beletalál a W08 optimális üzemi tartományába, a Mercedes a gyorsabb.

Legalábbis egy mért körben, mert a szezon hatodik fordulójáig, a Monacói Nagydíjig bezárólag az összes versenyen Sebastian Vettelé volt a legjobb körátlag – azokon is, amelyeket nem ő nyert meg.

Azóta viszont egyértelműen a Mercedes került nyeregbe, még ha ez első ránézésre nem is feltétlenül tűnt nyilvánvalónak, mert minden hétvégén történt valami legalább az egyik vb-éllovassal. 

Kanadában Vettel autója már a rajtnál megsérült, Azerbajdzsánban nekiment Hamiltonnak, aki később a meglazult fejtámla miatt bukta el a győzelmet, és aki Ausztriában a váltócseréért kapott öt rajthelyes büntetéssel eleve hátrányból indult.

Hamilton hazai pályán aratott kiütéses győzelme nehéz helyzetbe hozta a FerraritForrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Hoch Zwei

Vettel ott végül alig 6 tizedmásodperccel a győztes Valtteri Bottas mögött ért célba, és úgy érezte, ha van még egy köre, meg is előzi a bal hátsó gumi hólyagosodásával küszködő finnt. Ez a szoros eredmény azonban csalóka volt: ha taktikai okokból nem tér el az optimális stratégiától, Bottas előnye sokkal nagyobb lett volna. A Mercedes már a Red Bull Ringen is jelentősen gyorsabb volt a Ferrarinál, és Silverstone-ban még nagyobbra hízott az előnye.

Vettel sorsa rögtön megpecsételődött

A Brit Nagydíj döntő pillanata valójában mindjárt a rajt után, a 3-as kanyarban jött el – minden más, beleértve a Ferrarikon a legvégén felrobbanó gumikat is, közvetve ennek a következménye volt. Vettel rosszul indult el, és ezzel Max Verstappen mögé került, amiért ezúttal nem hibáztathatta saját magát: a hátsó fékje lángra kapott a rajtrácson, ez akadályozta kissé a startolásban. Verstappen gyorsan megtámadta Räikkönent is, csakhogy elszámította magát, és a Farm balos törésében rossz ívre került, ezért Vettel visszavette tőle a pozícióját.

Ha megtartja, talán minden másképp alakul, de a következő kanyarnál, a 3-asnál már Räikkönennek is védekeznie kellett ellene.

Ezért ő kívül, a bal oldalon tartotta az autóját, Vettel pedig megtorpant mögötte – egyszerűen nem volt hová mennie –, ami belül újra megnyitotta az utat a szemfüles Verstappen előtt. Amíg a két Ferrari egymással volt elfoglalva, a Red Bull jobban tudott kigyorsítani, és a Loop külső ívén lendületből elhúzott Vettel mellett, immár végleg.

A rajtnál Verstappen megelőzte Vettelt, és némi harc után meg is tartotta a 3. helyetForrás: Origo

Vettelnek tehát tulajdonképpen Räikkönen tett keresztbe, emiatt azonban egy szót sem szólhat, hiszen a csapattársa jogosan védekezett, semmi oka nem volt rá, hogy átadja neki a pozícióját. Miért tette volna? A pályán ők is ellenfelek. A következmények ugyanakkor katasztrofálisak voltak. Miközben Hamilton és Räikkönen elautózott a távolba, Vettel körönként 1 teljes másodpercet vesztett Verstappen mögött, azaz pillanatok alatt reménytelenül leszakadt tőlük.

Mindent megtett, hogy megelőzze a Red Bullt, de hiába. A 14. körben majdnem sikerült neki, amikor a Stowe-ban beszúrt mellé, ám Verstappen, akit lekényszerített a bukótérbe, makacsul onnan is visszatámadott. A következő jobbosban, a Vale-ben így már ő volt a belső íven, és nem is teketóriázott, a kölcsönt visszaadva ezúttal ő szorította ki Vettelt. Ha nem lennének ilyen kényelmesek a bukóterek, ez a csata nagyon másképp nézhetett volna ki.

„Talán nem szép tőlem, ha azt mondom, hogy számítottam rá, de kicsit tényleg izgágán védekezett – jegyezte meg később Vettel. – Igyekezett a lehető legkeményebben betartani nekem, ami rendben is van, egy pont után azonban illik rajta maradni az íven." Verstappent szokás szerint nem hatotta meg, hogy az ellenfele a vb-címért küzd, sőt, éppenséggel kíméletlenül ki is használta, hogy neki kevesebb vesztenivalója van.

Nyilvánvalóan sokkal lassabb voltam nála, de mindent bevetve megpróbáltam előtte maradni 

– ismerte el. – A pályán szerencsére nem előzött meg, úgyhogy elégedett voltam."

Ezzel a Ferrarinak pont az a rémálma vált valóra, amiről a Brit Nagydíj előzetesében írtunk: a Red Bull bekavart nekik. A kék autók silverstone-i tempója tulajdonképpen csalódást keltett, ahhoz azonban elég erős volt, hogy Vettel értékes pontokat veszítsen miatta a Mercedes versenyzőivel szemben. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a Red Bull elsősorban a Ferrarit tudja megszívatni, ez pedig a világbajnokság szempontjából döntőnek bizonyulhat.

Túlfeszítette-e a húrt a Ferrari?

Miután Vettel támadási kísérletei a pályán kudarcot vallottak, a Ferrari a 18. körben behívta őt a bokszba, hogy bevágjon Verstappen elé. A Red Bull a következő körben reagált a lépésre. Mivel némi gondjuk akadt az egyik kerékanyával, ezért vesztettek 8 tizedmásodpercet, Vettel simán megszerezte tőlük a pozíciót, de megszerezte volna egyébként is, mert az előnye ennél nagyobb volt, amikor Verstappen visszatért a pályára.

A korai kerékcseréért azonban, amelyre az kényszerítette rá, hogy beszorult a Red Bull mögé, Vettel később súlyosan megfizetett.

Emiatt kellett – illetve kellett volna – 33 kört lehúznia az akkor megkapott lágy Pirellivel, és ez túl soknak bizonyult. Gyakorlatilag egyetlen körrel a leintés előtt robbant szét a bal első gumija, ha tehát az elején 2 körrel később áll be a bokszba, valószínűleg kibírja a végéig, és nem 7., hanem 4. vagy 3. lesz, nem?

Ez logikusnak hangzik, de egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így történt volna. Először is, a Pirellinél nem tudták biztosan megmondani, miért durrant szét Vettel gumija. Ha valamilyen fizikai behatás érte, nem egyszerűen túlhasználták, akkor hiába lett volna újabb, nem feltétlenül tart ki a célig. Felmerült a gyanú, hogy a hosszú etaptól elvékonyodott futófelület és Vettel látványos elfékezése a Bottasszal szembeni védekezés közben együtt vezetett a defekthez. A német versenyző már akkortájt, a 45. körben panaszkodott rá a rádión, hogy „elöl nulla a tapadás."

A korábban több csapatnál, legutóbb a Williamsnél technikai igazgatóként dolgozó Pat Symonds, aki jelenleg a Sky Sports szakértője, úgy vélte, Vettel egyszerűen túlerőltette a gumijait. Szerinte butaság volt tőle, hogy a kerékcseréje után, a 19. körben, a bokszból kihajtva rögtön abszolút legjobb részidőt futott velük a pálya második-harmadik szektorában, mert így túl sokat kivett belőlük.

Csakhogy ez a vád két okból is értelmetlen. Egyrészt Vettelnek muszáj volt megnyomnia azt a körét, hiszen erre épült a taktikája: ha nem megy gyorsan, nem tud bevágni Verstappen elé. Másrészt teljesen megszokott, hogy a bokszból kifelé, az új gumikon a versenyzők rögtön abszolút legjobb részidőket érnek el. Ami azt illeti, Hamilton is pont így tett 7 körrel később.

De vajon a Ferrari tényleg túlfeszítette a húrt? Tény, hogy azok közül, akik egyetlen kiállással próbálták teljesíteni a távot, Vettel cserélt kereket a legkorábban. A stratégiája ennek ellenére sem tűnt extrémnek. Elvégre a következő körben, a 19.-ben Verstappen is követte a példáját, sőt Hamilton elárulta, hogy ők eredetileg szintén pont akkor terveztek kiállni. „Ezt elég jelentősen sikerült kitolnunk – tette hozzá. – Addigra tűrhető előnyöm volt, csak tartani próbáltam a 12-14 másodperces távolságot Kimitől."

Miközben Hamilton és Räikkönen elhúzott az élen, Verstappen feltartotta Vettelt. Neki is szüksége volt végre egy tisztességes eredményreForrás: Origo

A verseny előtt kiadott tájékoztatójában a Pirelli több, egymáshoz időben közel álló „optimális" stratégiát is felvázolt. Az egyik az volt, hogy 21 kört kell megtenni a szuperlágy, aztán 31 kört a lágy gumikon.

Márpedig Vettel bal elsője pont 31-en volt túl, amikor megadta magát, a Ferrari tehát még a Pirelli ajánlása szerint sem vállalt kifejezetten nagy kockázatot...

Bottas pedig 32 kört tett meg egy szett lágy gumival még a verseny elején, sokkal nehezebb autóval, mégis simán megúszta.

„Visszagondolva sem hiszem, hogy bárki hibás lenne miatta – mondta Vettel a defektről. – Egészen addig úgy tűnt, a gumikkal minden rendben van. Kiminek hasonló gondja lett, pedig az ő gumijai 5-6 körrel újabbak voltak. Ami történt, mindkettőnket meglepetésként ért."

Valóban: Räikkönen a 24. körben, 6 körrel a csapattársa után cserélt kereket. Csakhogy a látszólagos hasonlóság ellenére a két Ferrarinak teljesen eltérő problémája volt. Míg Vettel szabályos defektet kapott, Räikkönen gumijáról egyszerűen levált a futófelület, miközben a levegő benne maradt. Persze így sem folytathatta vele, úgyhogy az eredmény mindkét esetben azonos volt: egy extra kerékcsere a verseny vége előtt.

A Mercedesnek ezúttal nem akadtak súlyos gondjai a gumikkalForrás: DPPI/Frederic Le Floc H

„Addig a pillanatig minden normálisnak látszott. Szerencsére elég hamar eljutottam a bokszig – magyarázta Räikkönen, aki a 2. helyet bukta el a hirtelen csapás miatt. – Azt hiszem, a szétszakadt gumi csapdosó darabjai szétverték az autóm első szárnyát is, de sikerült tűrhető helyen befutnom a célba. Pechem volt, bár bizonyos szempontból mázlim is."

A Ferrarikkal történtek a Red Bullra és a Mercedesre is ráijesztettek. Verstappent a biztonság kedvéért gyorsan behívták a bokszba, mert pozíciót úgysem vesztett vele, Hamilton pedig a kényelmes előnye birtokában visszavett a tempóból.

A csapat azt mondta, itt nem lesz gond a gumikkal, az egyik mégis elkezdett hólyagosodni

– mesélte. – Amikor hallottam a defektekről, lelassítottam. Az utolsó két körben gyakorlatilag 50-60%-os gázzal vezettem, 3-4 másodperccel lassabb lettem a normálisnál. Csak el akartam jutni a célig."

Verstappen szokásához híven keményen védekezett: leterelte a bukótérbe VetteltForrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Hoch Zwei

Silverstone az egymásba fűzött gyors kanyarjai révén mindig keményen bánt a gumikkal. Emlékezhetünk a 2013-as Brit Nagydíjra, amikor többek között Hamilton abroncsa is szétrobbant – igaz, akkor egyesek állóhullámokra gyanakodtak, és a Pirelli később szigorította a maximális kerékdőlésre és a minimális keréknyomásra vonatkozó előírásait.

Szerintük az idei versenytempó „hihetetlen" volt, ez is hozzájárulhatott a nem várt problémák jelentkezéséhez. A Pirellinél azt mondják, az előzetesen lefuttatott szimulációk a szezon előrehaladtával egyre pontosabban becsülik meg az egyes pályákon várható terhelést, ez zsinórban mégis a második verseny volt, amelyen az éllovasok bajba kerülnek a gumikkal. A Ferrari eddig jobban menedzselte őket – Ausztriában is Bottas győzelme került veszélybe a hólyagosodás miatt –, ám a silverstone-i eset semmiképpen nem megnyugtató számukra.

Mennyi az annyi?

Van azonban valami, ami még aggasztóbb. A gumik kapitulálását még tekinthetik egyszeri balszerencsének, amely a beállításokból vagy a pálya sajátos vonalvezetéséből adódott, azt viszont, hogy a Mercedes ezúttal rendesen elverte őket, aligha.

De mennyivel voltak gyorsabbak az Ezüstnyilak? Vettel attól tart, hogy az utóbbi négy időmérőből hármon tapasztalt fölényük az ő javukra billentheti a mérleg nyelvét, hiszen aki előrébbről rajtol, az nyilván a versenyeknek is lépéselőnyből vág neki. Kívülről nézve ez tűnik a legkisebb bajnak.

A Ferrari szempontjából sokkal ijesztőbb, hogy úgy látszik, többé a hosszú etapokon sem ők az erősebbek.

Ezt már Baku és Spielberg után is írtuk, de a Brit Nagydíjon végképp megerősítést nyert. Mivel Vettel beszorult Verstappen mögé, a Ferrari pilótái közül ezúttal Räikkönen tartotta a frontot, és a 2. helyen haladva a táv nagy részében úgy-ahogy hozta ugyanazt a tempót, mint Hamilton. A második etapban, a 26. körtől a 48.-ig például 10 és 14 másodperc között ingadozott a Ferrarit a Mercedestől elválasztó különbség, amely igazából nem nőtt: Hamilton kerékcseréje után 12,0, míg a 48. kör végén 12,8 másodperc volt.

Ezen a hétvégén Räikkönen semmivel nem volt lassabb VettelnélForrás: AFP/Andrej Isakovic

Ám – ahogy azt ő maga is említette – Hamilton csak tartotta a biztonságos távolságot. A verseny végéhez közeledve, alighanem a móka (és talán az adatgyűjtés) kedvéért megnyomta a 47-48. kört, és hirtelen az addiginál 1 teljes másodperccel jobb időkkel rukkolt elő, mielőtt a szétszakadó gumikról hallva elvette a gázt.

A Mercedes fölénye az első etapban még látványosabb volt. Bár a 17. körig Räikkönen csak kb. 4 másodpercnyi hátrányt szedett össze, Hamilton ekkor nekidurálta magát, és 7 kör alatt újabb 7 másodperccel növelte a különbséget. Nem Räikkönen lassult le – ami azt illeti, ő nagyon egyenletes, 1:33.4-5 körüli tempót diktált –, hanem Hamilton vitte le 1:32.3-5 tájékára az időket.

Gondolhatjuk, hogy Vettel nem maradt volna le ennyire az élen álló Mercedestől, ha Verstappen nem tartja fel, de ebben nem lehetünk biztosak.

Sőt: valójában az után sem közeledett Räikkönenhez, hogy az elé vágásnak köszönhetően feljött mögé a 3. helyre. A második etapban a Ferrari pilótái szinte teljesen egyforma köröket mentek: a 25. és a 40. kör között soha nem volt 4,280 másodperc alatt és 4,993 másodperc fölött a köztük lévő különbség, amely tehát 15 körön át 0,7 másodpercen belül ingadozott!

Az éllovasok másodpercben mért hátránya a végig vezető Hamiltonhoz képest a Brit Nagydíj során (X: kör, Y: mp, nagyítható). Jól látszik, hogy Räikkönen a második etapban egész jól tartotta a távolságot Hamiltontól, aki azonban mindig növelni tudta az előnyét, amikor akartaForrás: Farkas Péter - GPhírek

Ez azt sugallja, hogy a Ferrariban ennyi volt, nem több. Vettel valójában akkor is távolodott kissé Hamiltontól, amikor az ő autóján már az új lágy, míg vetélytársáén még a régi szuperlágy gumik voltak.

A Ferrarira az is meglehetősen rossz fényt vet, hogy Bottas a 9. helyről rajtolva megelőzte a 3. kockából induló Vettelt, ez azonban megint csalóka, nem tükrözi híven az erőviszonyokat. Mivel Vettel beragadt Verstappen mögé, a bokszkiállásáig 12 másodperces lemaradást gyűjtött be még Räikkönennel szemben is, és nem tudta kihasználni a szuperlágy gumik jelentette extra tapadást. Bottas, aki a rajtbüntetésére való tekintettel a lágy keveréken rajtolt, a 13. kör magasságában utolérte Vettelt és Verstappent, innentől kezdve pedig valójában ő volt stratégiai előnyben, hiszen a második etapban a szuperlágy Pirellikre válthatott.

Éppen ezért tudatosan ellenállt a kísértésnek, hogy a buliba beszállva támadást indítson ellenük. Az idő neki kedvezett.

Csak az után lépett rá igazán a gázra, hogy a Ferrari és a Red Bull beállt előle a bokszba. „A gumijaim még mindig jó állapotban voltak, ezért most igyekeztem kiaknázni a bennük maradt tartalékokat" – mondta. Sikerült: egy másodperccel gyorsabb köröket kezdett autózni, mint addig.

Az borítékolható volt, hogy a későbbi kerékcseréje ellenére Bottas fel fog zárkózni Vettelhez. De vajon meg is tudja majd előzni? Ez sokáig nem tűnt biztosnak. Amikor a 32. körben végre megkapta az új gumikat, Bottas 2 kör alatt 5,5-ről 3,4 másodpercre faragta le a hátrányát, a következő négy körben viszont átlagosan csak 0,196 másodpercet vert a Ferrarira, ami bőven kevés lett volna egy előzéshez.

Minden erejével igyekezett a vadászatra koncentrálni, még a mérnökét is megkérte, hogy ne beszéljen hozzá a rádión. „Amikor mindent ki kell hoznom magamból, szeretem, ha csönd van körülöttem – jegyezte meg. – Kicsit úgy, mint egy finn erdőben!"

Bottas végül elég simán, a DRS-sel előzte meg Vettelt, aki az előző körben csúnyán elfékezte magátForrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Hoch Zwei

Ekkor azonban, konkrétan a 39. körben, Vettel látványosan lassulni kezdett. A tempója 1:31.8-ról 5 kör leforgása alatt visszaesett 1:32.3-ra, majd 1:33, végül pedig 1:34 fölé, így esélye sem volt Bottas ellen védekezni, aki a 43. körben el is ment mellette. A Ferrarin valószínűleg tényleg nem bírták a strapát a Pirellik – a küzdelmet a kivetítőkön vezetés közben is szemmel tartó Hamilton elmosolyodhatott a sisakja alatt.

„Folyamatosan követtem, hol jár éppen Vettel. Láttam, hogy a 3. helyen áll, és azt reméltem, Valtteri el fogja kapni. Amikor összecsaptak, nagyon szurkoltam! – mesélte. – Borzasztóan örültem, hogy sikerült megelőznie."

Az éllovasok köridejei a verseny során (X: kör, Y: mp, nagyítható). A függőleges színes csíkok a bokszkiállásokat jelölik. Vettel lassulása a 39. körtől kezdve nagyon drasztikus voltForrás: Farkas Péter - GPhírek

Hamilton két hete, a Red Bull Ringen feltűnően kedvetlen volt, a Brit Nagydíj előtt pedig össztűz zúdult rá, amiért kihagyta az F1 londoni parádéját, inkább rövid szabadságra ment, de a hazai versenyén aratott ötödik győzelméből biztosan erőt fog meríteni. Jobb tuning, mint a szurkolók hömpölygő tömegén szörfözni, senkinek nem kell.

A Mercedes mostanra tényleg áttörést érhetett el

Nem olyan régen még egyértelműen a Ferrari bánt a leghatékonyabban a gumikkal, csakhogy a Mercedes felzárkózott hozzájuk, ezért valószínűleg nekik is jobban kell feszegetniük a határaikat.

A Mercedesnek korábban többször meggyűlt a baja azzal, hogy az első és a hátsó gumikat egyszerre betornázza az optimális üzemi hőmérsékleti tartományba. Ez eleve nehezebb, mint hinnénk: a hőmérsékletet közvetlenül csak a gumi felületén és a karkasznál, azaz a vázszerkezetnél lehet mérni, magában a keverékben nem, holott azt kell megfelelően felmelegíteni.  

Ez pont olyan, mint amikor steaket sütünk: lehet, hogy mindkét oldala forró, belül mégis hideg"

– magyarázta a Pirelli sportprogramjának főnöke, Mario Isola, amikor még a Red Bull Ringen erről kérdeztem.

Isola úgy vélte, „mivel az autók az idén közelebb vannak egymáshoz, az optimális hőmérséklettől vett kis eltérés is relatíve nagy különbséget okozhat közöttük." Szerinte nemcsak a Mercedes, hanem az összes csapat extra erőfeszítéseket tett, amikor rájöttek, hogy nehezükre esik kiegyensúlyozni az első és a hátsó gumik hőmérsékletét, de a Ferrari előnye a versenytávon nem kifejezetten azért veszett el, mert a riválisuk ezen a téren áttörést ért el.

„A szezon folyamán végig zajlanak a fejlesztések, és nemcsak a gumik megértésére, hanem az egész autóra, az aerodinamikára, a motorra vonatkozóan. A csapatok közötti különbségekben sok tényező szerepet játszik" – mutatott rá Isola.

Mégis gyanús, bár egyértelmű bizonyítékunk nincs rá, hogy a Mercedes főleg a vitatott hidraulikus futóművének optimalizálása révén oldotta meg a problémáját az utóbbi futamokra. Ha tényleg így történt, az különösen aggasztó a Ferrari számára, mert nehéz elképzelni, hogy egy ilyen fejlesztésre válaszolni tudnának. Teljes erővel dübörög a fegyverkezési verseny, és pillanatnyilag ők állnak vesztésre, holott a Mercedes Silverstone-ba nem is vitt semmilyen komoly újítást.

A Vettelt Hamiltontól elválasztó egyetlen pontnak önmagában semmi jelentősége nincs.

A szezon felénél gyakorlatilag a nulláról kezdődik újra a világbajnokság, és a folyamat a lényeg, nem az állapot: a két csapat közül a Mercedes van lendületben. 

A Ferrarinál legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a különleges vonalvezetésű Silverstone kidomborította a hiányosságaikat, a szokványosabb pályákon nem lesz ekkora a lemaradásuk.

Hamilton lendületet vett a nyári szünet felé közeledve. A Ferrarinak meg kell állítania, ha életben akarja tartani Vettel bajnoki ambícióitForrás: DPPI/Frederic Le Floc H

Vettel igyekezett elbagatellizálni a vasárnapi vereséget. „Ez a hétvége jobban is sikerülhetett volna, de hogy katasztrofális volt? Nem hinném – mondta. – Az autónk remekül ment, különösen a kanyarokban, és a balansz is rendben volt." Hamilton szintén óvakodott fordulópontnak nevezni a Brit Nagydíjat, ahol egy csapásra elfogyott a 20 pontos hátránya. „Szerintem az inga ezek után is hol erre, hol arra fog kilengeni" – vélte.

Az lehet, de mivel a Ferrari versenyzőinek a szezon második felében valószínűleg a hajtáslánc-elemek túlhasználatából eredő rajtbüntetésekkel is számolniuk kell, és az autójuk most lassabbnak tűnik, nagy dobásra lesz szükségük ahhoz, hogy megint átvegyék a kezdeményezést. Ezt lélektanilag fontos lenne még a nyári szünet előtt megtenniük.

A jövő hétvégi Magyar Nagydíjnak otthont adó Hungaroring ideális helyszínnek tűnik: nem is különbözhetne jobban Silverstone-tól, viszont sokban hasonlít a kanyargós, szűk Monacóhoz, ahol a Ferrari a legutóbbi győzelmét aratta. Ha ott sem lesznek gyorsabbak a Mercedesnél, kezdhetik komolyan kongatni a vészharangokat Maranellóban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!