Rosberg új fegyverrel indul Hamilton ellen

Nico Rosberg tavaly sokakat meglepett azzal, hogy csapattársa, Lewis Hamilton méltó ellenfelének bizonyult a világbajnoki küzdelemben, és ezzel nem mellesleg megmentette a Forma-1 mellett kitartó közönséget a Mercedes totális fölénye miatt fenyegető uralomtól. Az Olasz Nagydíjig még vezette is a pontversenyt, és a szezon során 11 pole pozíciót szerzett Hamilton 7 rajtelsőségének ellenében, ami figyelemreméltó eredmény.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy volt egy gyenge pontja: a futamokon nem tudta tartani a lépést a csapattársával, és – az utolsó előtti fordulótól, Interlagostól eltekintve, ahol kitartóan ellenállt a nyomásnak – a kiélezett szituációkban rendre alulmaradt vele szemben. Ő maga is elismerte, hogy ez nagyban hozzájárult a világbajnoki vereségéhez, ezért már tavaly novemberben azt ígérte, hogy az idén megpróbálja erősíteni a versenytempóját.

A Forma-1 szépségei közé tartozik, hogy ezen a szinten az a körönként pár század- vagy tizedmásodperc, amely elválasztja a sikert a kudarctól, kívülről gyakorlatilag érzékelhetetlen apróságokon múlik. Bár vezetéstechnikai téren (például a gumik menedzselésén és a kisebb fogyasztáson) is mindig van min csiszolni, a lélektani szempontok sem elhanyagolhatók, és Rosberg nemrég érdekes részletet osztott meg arról, hogy milyen módon próbálja ledolgozni a hátrányát Hamiltonnal szemben.

„Attól a pillanattól kezdve próbálok fejlődni, hogy tavaly Abu-Dzabiban leintették az utolsó versenyt. Ezért akartam részt venni a rögtön utána megrendezett teszten, amelyen máris kipróbálhattam pár trükköt" – mesélte. „A télen rá is jöttem néhány dologra, köztük arra, hogy a versenyautóban használt légzéstechnikámon még dolgoznom kell. A gyors kanyarokban visszatartjuk a levegőt, mert a nagy erőhatások miatt nem tudunk rendesen lélegezni, de ezen a téren most fejlődni próbáltam."

Légzéstechnika a versenyautóban?

„Vagy lélegzel, vagy kanyarodsz" című korábbi cikkünk már részletesen foglalkozott azzal, hogy a nagy teljesítményű formaautókban miért van éppolyan kiemelt jelentősége a légzéstechnikának, mint a versenyúszásban. Még ha a külső szemlélő számára úgy is tűnik, mintha a pilóta csak üldögélne, és nyugodtan tekergetné a kormányt, a vezetés valójában komoly fizikai erőfeszítést követel. A féktávon és a kanyarokban másodperceken át fennálló 4-5 G-s, ráadásul a gerincoszlopra merőleges terhelés a tüdőt is annyira összepréseli, hogy a pilóták nem vehetnek levegőt – legalábbis a hagyományos technikával.

Kínzókamra? Ezen a videón Rosberg a nyakizmait edzi

Ez az olyan kanyarokban, mint a versenynaptárból már száműzött, több csúcspontból álló isztambuli 8-as, fiziológiai problémákhoz vezet. „Ott egyhuzamban 8-9 másodpercet töltenek el az autók. A versenyző lényegében vesz egy nagy levegőt a kanyar előtt, közben viszont már nem vesz. Így a vasárnapi futamon hatvan körön át újra meg újra oxigén nélkül van a pályának azon a részén, ami hosszú távon mind a vázizomrendszerben, mind az agyban oxigénhiányt és fáradást, koncentrációvesztést okoz" – mondta az Origo GPhíreknek Matics Zsolt, az autóversenyzők felkészítésére szakosodott Fit4Race program alapítója. „A benntartott levegő mellett a vázizmok, a váll, a felkar, az alkar sokkal zártabbak, feszítettebbek lesznek, ezért a versenyző már nem tud lazán vezetni, a mozgása robotosabbá válik." Ettől pedig pár kör után pontatlanabb, és mérhetően lassabb is lesz.

Az isztambuli 8-as természetesen csak egy kiragadott példa; a fáradtság mindenhol jelentkezik, ahol hosszú, nyújtott kanyarok vannak – mondjuk Silverstone-ban, Szuzukában vagy Spában.

Mit tehet a versenyző?

De ha a féktávon és a kanyarban bent kell tartania, aztán szakaszosan kell kifújnia a levegőt, különben a terhelés hatására összepréselődik a tüdeje, akkor Rosberg min változtathat? Mégis lélegezhet valahogy? „Igen, illetve inkább azt mondanám, hogy pihegni tud egy gyors kanyarban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a rekeszizmokat a feszülés ellenére elkezdi használni. A kanyarban inkább hasból, mint mellből lélegzik" – magyarázta Matics Zsolt, akinek a stábja a Fit4Race tavaly márciusban kialakított új, budapesti bázisán már kifejezetten a motorsportokhoz igazított biomechanikai és mozgásanalizációs vizsgálatokat is végez

A régi beidegződésektől azonban nem könnyű megszabadulni, ezért ha tényleg át akarta programozni magát, Rosbergnek alapos felkészítésre volt szüksége. „Amennyiben volt valamilyen légzési problémája például allergia, asztma vagy orrsövény-ferdülés miatt, akkor azt gyógyszeres vagy mechanikus úton rendbe tették, majd a következő lépés során gyógytornával kitágították a légzőizmait" – tette hozzá Matics. „Esetleg a fizioterapeutája egy manuálterápiás kezeléssel is manipulálta a bordaközi és a légzőizmokat, végül az edzések közben nagyon odafigyeltek a légzésére, és préseléses gyakorlatokat végeztek."

Bár Matics Zsolt szerint az agy már egy hónap alatt képes átállni az új technikára, a külső segítség jelentősége nem csekély. Az edző könnyebben észreveszi például, ha a versenyző „hiperventilál", vagyis a kelleténél gyorsabban és mélyebben kapkodja a levegőt, amitől túl sok lesz a kilélegzett szén-dioxid, és a szervezete kompenzálni kezd.

Rosberg sem véletlenül állította, hogy gyakorolni akar a teszteken; a télen alighanem az újfajta légzést is annyira el szeretné sajátítani, hogy mire elkezdődik a szezon, már ne kelljen tudatosan kontrollálnia. „Oké, hogy a teszteken foglalkozunk az autóval meg a beállításokkal, de nagyon-nagyon fontos, hogy a versenyző önmagára is odafigyeljen. Ha úgy tetszik, a saját beállításait is próbálgatnia kell" – mutatott rá a Fit4race vezetője, aki olyanok edzésprogramját alakítja, mint Michelisz Norbert, Kiss Pál Tamás, vagy a KZ1-es gokartvilágbajnok, Bas Lammers. „Biztos vagyok benne, hogy Rosberg a teszteken most próbálgatja a légzést is: hogy sikerült a téli felkészülés, mennyire tudta kitágítani a légzőizmokat?"

Mennyivel lesz gyorsabb?

Mivel a légzéstechnika nyilván csak egy a versenyzők teljesítményét meghatározó számtalan tényező közül, nehéz előre felmérni, hogy Rosberg mennyivel lesz erősebb tőle. Ám amint Matics Zsolt rámutatott, tavaly többnyire „a futamok utolsó negyedében veszített Hamiltonnal szemben, és a test-test elleni csatákban is jórészt akkor maradt alul", ami azt sugallja, hogy ennek a fáradtsághoz is köze lehetett. „Éppen ezért azt várom, hogy mivel tudat alatt jobban fog működni a légzése, fittebb lesz a versenyek végén" – tette hozzá.

„Nagyon összetett kérdésről van szó, de ahogy mondani szoktam, ez működhet úgy, mint egy kis hógolyó, ami aztán lavinává nőve söpör végig a hegyoldalon: ha rendbe jön a légzése, akkor nem fáradnak a vázizmok, és jobban tud koncentrálni, tehát egy ilyen kis változásnak nagy hozadékai lehetnek. Rosberg mozgása lazábbá, simábbá is válhat, ami tizedekben, századokban mérhető gyorsulást eredményezhet a versenyek utolsó köreiben."

De csak akkor, ha szorongatott helyzetben, egy ellenféllel a nyakán sem esik majd pánikba, vagyis készségszinten elsajátítja az új légzéstechnikát, nem kell tudatosan odafigyelnie rá. „Amikor az időmérőn egyedül van a pályán, biztos sokkal jobban fog menni neki. A kérdés az, hogy ennek lesz-e ideje feltételes reflexszé válnia. Tehát amikor igazán éles helyzet adódik, mondjuk Hamilton ott lesz a nyakán egy tizeden belül, és a szélárnyékból megtámadja, akkor is működni fog-e, vagy a koncentráció miatt annyira befeszül, hogy megint elfelejt levegőt venni" – mondta Matics Zsolt. „Ha sikerül tudatalattivá tennie a folyamatot, akkor működni fog, ha viszont figyelnie kell rá valamilyen szinten, akkor nem."

Érdemes lesz megnézni, hogy Rosberg a rajt előtt végez-e majd légzésgyakorlatokat. Matics szerint ez is a versenyek előtti rituáléjának részévé válhat, hogy felkészítse a szervezetét a rá váró terhelésre.

Új trendet indíthat el

Mivel a pilóták légzéstechnikája jellemzően már fiatalon kialakul, ahogy feljebb lépegetnek az egyre nagyobb erőhatásokkal járó junior sorozatokban, meglepő, hogy Rosberg csaknem harminc évesen, a Forma-1-ben eltöltött kilenc szezon után változtat rajta. Matics ebben annak a bizonyítékát látja, hogy a témával eddig a versenyzés legmagasabb szintjén sem foglalkoztak kellő alapossággal.

„Az F1-es versenyzők eleve olyan genetikával rendelkeznek, hogy az élettani és testalkati paramétereik nagyon rendben vannak, illetve gyógytornász foglalkozik velük, tehát az esetleges elváltozásokat – gerincferdülést, összeszűkült mellizomzatot – kezelik" – mutatott rá. „Nem gondolom, hogy az F1-es mezőnyben találkozhatunk olyannal, akinek teljesen rossz a légzéstechnikája, mert ebből adódóan komoly gondjai lennének. De úgy tűnik, még nem ismerték fel, hogy ennek mekkora jelentősége van."

„Azért jó, hogy Rosberg mondta ki, mert mindannyian tudjuk, hogy ő az egyik legtudatosabb, leganalitikusabb versenyző mind magával, mind az autóval és a mérnökökkel szemben" – tette hozzá. „Nem hiszem, hogy a többiek már foglalkoztak ezzel, vagy feltűnt nekik, ha ilyen problémájuk van. Rosberg azonban nagyon tudatos, ezért észrevette magán, és most változtatott rajta. Kíváncsian várom az eredményét."

Természetesen nem csupán ezen fog múlni, hogy Rosberg mostantól a hosszabb etapokon tartani tudja-e majd a lépést Hamiltonnal, aki például a fogyasztás terén is érzékelhető előnyben volt vele szemben. A tavalyi Japán vagy USA Nagydíjon kialakulthoz hasonló szituációban viszont, ha éles csatára kerül a sor, Rosberg kevésbé fáradtan képessé válhat kifejteni olyan kemény ellenállást, mint Brazíliában tette. Márpedig ahhoz, hogy még szorosabbá váljon a küzdelem kettejük között, már ennyi is bőven elég lehet.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!