Vágólapra másolva!
Bernie Ecclestone a jelenlegi önkéntes költségkorlátozás helyett szigorú, de viszonylag magas költségplafont vezetne be 2014-ben. Christian Horner támogatja az ötletet, a kis csapatok szerint viszont semmi értelme.

A Forma-1 jövője körüli egyezkedések középpontjában az elmúlt hónapok során az istállók önkéntes költségkorlátozási egyezménye, az RRA állt. Mint ismert, a csapatok többsége szeretné, ha a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) felügyelné az egyezmény betartását, a Red Bul és a Toro Rosso viszont ellenállnak, így nem született megegyezés.

Bernie Ecclestone a kialakult helyzetre reagálva ismét a diktatórikus módszerek mellett tette le a voksát, megbízható források szerint ugyanis 2014-re egy totális költségplafon bevezetését javasolta az FIA-val és a csapatfőnökökkel folytatott hétfői megbeszélésen, Párizsban.

Bár a költségplafon ötlete az elmúlt években nem váltott ki nagy lelkesedést az élcsapatokból, a helyzet most változhat, Ecclestone ugyanis viszonylag magasan, körülbelül 155 millió fontban (nagyjából 55 milliárd forintban) állapítaná meg a határt - ami nincs messze az élcsapatok jelenlegi költségvetésétől.

Az ötlet vegyes fogadtatást kapott, Christian Hornernek például elnyerte a tetszését "Egy olyan költségplafon, ami egy résztvevő csapat minden tevékenységet magában foglalja, ezért jobb módja lenne a költségek ellenőrzésének, mint a jelenlegi javaslat" - mondta a csapatfőnök, aki a jelenlegi javaslatot főleg az egyelő bánásmód körüli kérdések miatt tartja aggályosnak.

Horner ugyanakkor egyetért abban, hogy az Ecclestone által javasolt költségplafon legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy a motorgyártóknak fizetett pénz a megfelelő módon - és összegben - kerüljön be a költségvetésbe. Ez a terület ugyanis eddig nem tartozott az RRA hatálya alá.

A kisebb csapatok természetesen nem lelkesednek egy ilyen magas költségplafon bevezetéséért. A Sauber csapatfőnöki tisztségét nemrégiben átvevő Monisha Kaltenborn arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozás célja az erőviszonyok kiegyensúlyozása kell, hogy legyen.

"Nem kellene olyan szintet meghatároznunk, ami a jelenlegi költéseknél is magasabb. A szurkolók azt szeretnék látni, hogy a csapatok versenyben vannak egymással, és arra kíváncsiak, milyen stratégiai döntéseket hoznak a fejlesztés terén, illetve a pályán."

Egy magát megnevezni nem kívánó csapatfőnök szintén irreálisan magasnak találta a 155 fontos limitet. "Nem tervezik lejjebb vinni, tehát senkire nem lesz igazán hatással - így nem fogja segíteni a költségproblémákkal szembesülő csapatokat sem" - mutatott rá.

Az ötletet támogató Horner szerint egyébként a költségcsökkentés leghatékonyabb módja a technikai és sportszabályzat szigorítása lenne, ami némileg semlegesítené a csapatok anyagi helyzete közötti különbségek hatását. Bár elismerte, ez némileg ellentmondásos, hiszen a szabályváltoztatások kezdetben mindig jelentős költséggel járnak.

"A legfontosabb a stabilitás, és azt hiszem, mindannyian azt szeretnénk látni, hogy a 2014 körüli kérdések tisztázódnak. Aztán pedig stabilitásra van szükség, az állandó szabályok ugyanis valóban lehetővé teszik a költségek csökkentését."