Vágólapra másolva!
Bár a meghökkentő technikai újítások következménye általában a gyors szabálymódosítás és tiltás, néhány elsőre meglepőnek hangzó ötlet később a Forma-1 részévé válik.

Látványosan megosztotta a F1-es szereplőket Bernie Ecclestone ötlete, hogy fel kellene locsolni az F1-es pályákat, ezzel lehetne minden futamon biztosítani az izgalmas versenyeket. Az új gumigyártó máris mellette van, sőt egy korábbi többszörös futamgyőztes versenyző, John Watson azt állítja, hogy ő ezt már sok-sok évvel ezelőtt javasolta Ecclestone-nak.

Az ellenzők között is van korábbi versenyző, Jos Verstappen egyszerűen nevetségesnek minősítette az ötletet. A tavalyi világbajnokságon sokáig éllovas Mark Webber szerint Jimmy Clark, Ayrton Senna és Jackie Stewart az esős versenyek mesterei voltak, de Jimmy és Ayrton biztosan forogna a sírjában, ha a pályák szélére öntözőberendezéseket tennének.

Nem kell túl messzire visszatekinteni ahhoz, hogy a Forma-1 jogtulajdonosa másik meglepő újítását felidézzük: alig másfél hónappal ezelőtt azt akarta szabályban rögzíteni, hogy minden versenyző egy versenyen ötször levághasson kanyarokat.

Szerinte ezzel sűrűbbek lennének az előzések, ám így kénytelen lenne az is levágni a kanyart, aki nem akarná, hogy megelőzzék.

Ecclestone annak ellenére lepi meg idén a közvéleményt terveivel, hogy a tavalyi évben minden idők egyik legizgalmasabb világbajnoki küzdelmét láthattuk, ráadásul az idei évre olyan új szabályokat hoztak, amelyek szintén segítik az előzést.

Forrás: AFP
Ecclestone szerint minden versenyen kellene eső, ez fokozza az izgalmakat

A brit milliárdos két éve még azért kardoskodott, hogy a pontrendszert váltsa fel az éremrendszer, hiszen akkor nem lehetne világbajnok az, aki kevés futamot nyert. Ez az ötlete is elbukott, Az új fejlesztéseket is gyakran nagy felhördülés fogadja, aztán legtöbbször betiltják őket.

Tavaly elsőként a McLaren által használt F-csatorna szabályosságáról és értelméről nem tudtak megegyezni, két éve pedig a kétfedelű diffúzor keltett nagy lármát a sportág körül. 2011-re mindkettőt betiltották. A szezon elején rejtély volt, miért olyan szélsebesek a gyors kanyarokban a Red Bullok, végül kiderült: a kipufogót bevezették a diffúzor alá, a motorból kiáramló gázoknak szabad utat hagytak, így folyamatosan gyorsították az autó alatt futó levegőt, ezzel növelték a leszorítóerőt.

Forrás: AFP
A Williams 1993-as autójában aktív futómű volt, akkoriban kipörgésgátlót is használtak

A mozgási energia-visszanyerő rendszer (KERS) megítélése is folyamatosan változik: 2009-ben zöld fejlesztésként emlegették a környezetszennyezőnek tartott sportágban, majd 2010-ben a csapatok megegyeztek, nem használják. Idén mégis visszatér a rendszer, pontosabban meghatározták a szabályokat.

Szintén nem új találmány az állítható szárny sem: a hatvanas évek végén hosszú rudakra helyezett hatalmas szárnyak díszítették a leggyorsabb autókat, a dőlésszöget a pilóta szabályozhatta. Mivel gyakran leszakadtak és baleseteket okoztak, betiltották őket.

Forrás: Wikimedia Commons/Lothar Spurzem
A legfurcsább Forma-1-es ötletek egyike a hatkerekű Brabham BT46B. Sokan próbálták lemásolni

Gordon Murray 1978-ban a Brabham BT46B hátuljára szerelt hatalmas ventilátort. Elmondása szerint csak a motor hűtését segítette, valójában a Venturi-hatást kihasználva keltett szívóhatást az autó alatt. Még mielőtt bárki lemásolhatta volna, már be is tiltották. A Brabham istálló tulajdonosa egyébként Ecclestone volt.

Két évet is átvészelt 1976-tól a Tyrrell hatkerekű autója (P34), amellyel futamot is nyertek. Eleinte a tervezők sem értettek abban egyet, ez lesz-e a jövő: több márka is próbálkozott a fejlesztéssel, de valaki hátra szerelte a több kerekeket. A végén ezeket is betiltották.

Forrás: AFP
Az 1997-es McLaren (MP4-12) két fékpedál segítségével külön fékezte a hátsó kereket

A kilencvenes évek elején megint a Tyrrell lepte meg a Forma-1 világát, a 019-es felemelt orrával először a vetélytársak sem tudtak mit kezdeni, aztán átvették az ötletet. Ezután az aktív futóművek következtek: a rendszer gyorsította az autókat a kanyarokban, ezért 1994-től ezt is betiltották. Állítólag a silvertone-i pálya első, nagyon gyors kanyarjában 17 km/órával gyorsabb volt az aktív futóműves Williams, mint a leggyorsabb konkurensek.

1997-ben a McLaren sokáig titkolta, hogy autóikban két fékpedál van, amelyekkel a hátsó tengelyt a kanyarnak megfelelően lehet fékezni. A versenyzők később rájöttek, egy kis gázadással tovább javul a helyzet, de amikor fény derült a McLarenek gyorsaságának okára, megtiltották a használatát, hiszen gyakorlatilag passzív négykerék-kormányzásként működött.

Forrás: AFP
Korábban az is elképzelhetetlen volt, hogy F1-es autó éjszaka versenyezzen. Már nem az

A vitatott fejlesztésekre jó példa a Benetton által használt első differenciálmű, amely féktávokon megakadályozta az ívbelső kerekek blokkolását. A rendszer annyi gonddal járt, hogy a Benetton két év után elvetette, de a BAR csapat 2004-ben egy évre ismét visszahozta.

Nem csak a technikai fejlesztések váltottak ki tiltakozásokat, a versenyek lebonyolítása körül is folyamatos a vita. Néhány éve még elképzelhetetlennek tartották, hogy éjszaka indítsanak el egy Forma-1-es versenyt: a pilótákat zavarnák az eltérő fényviszonyok, mondták. Ehhez képest napjainkban Szingapúr mellett Abu-Dzabiban is esti versenyt rendeznek, utóbbinál ráadásul verseny közben megy le a nap. A biztonságiautós-szabály is állandó vitatéma, a csapatok most visszasírják a korábbi szabályt, amikor az éllovasok közül engedték el a lekörözötteket.