Vágólapra másolva!
Michael Schumacher július 15-én, a silverstone-i Brit Nagydíjon a Forma-1 egyik leglényegesebb örökranglistájának élére léphet. Mert a legfontosabb mutatóban, a világbajnoki címek számában, ideális esetben is csak 2002 őszén érheti be az argentin Juan Manuel Fangiót. Ám a futamgyőzelmek terén már a szezon 11. nagydíján befoghatja a francia Alain Prostot - éppen legnagyobb riválisa, David Coulthard "otthonában".

"Gyönyörű kerek szám az ötvenes, de az ötvenegy talán még szebb" - ejtette el hamiskás mosollyal Michael Schumacher magny-cours-i diadalát követő sajtótájékoztatóján. Majd a Ferrari 32 éves szupersztárja határozott hangon hozzátette: "Rendkívül boldog vagyok, hogy ennyi győzelem áll a nevem mellett, de az emberek félreértik az ehhez a statisztikához fűződő érzéseimet. Mindig is állítottam, hogy csak másodlagos fontosságú a világbajnoksággal összevetve. Ez nem azt jelenti, hogy semmit sem ér számomra. De amikor elkezdődik a szezon, mindenki, így én is mindig a világbajnoki címet célzom meg, nem a különböző statisztikák lépcsőfokait. Az ember a vb-pontversenyre koncentrál, nem a legtöbb győzelem és a legtöbb világbajnoki cím táblázatait lesi."

S ha már Michael újból aláhúzta, mennyire fontos neki a világbajnoki pontverseny állása, nézzük, mi a véleménye arról, hogy sokak szerint 31 pontos előnyével már meg is szerezte negyedik vb-címét.

"Az örökké ezt firtató sajtó balszerencséjére túlságosan is reálisan látom a helyzetet. Tapasztalhattuk tavaly, hogy elég két verseny ahhoz, hogy teljesen megforduljanak az esélyek. Ezzel együtt nagyon jó érzés, hogy ilyen kényelmes az előnyöm. De hét verseny van hátra és azon 70 pont gyűjthető. Úgyhogy nincs különösebb ok arra, ünnepelni kezdjünk, mielőtt még célbaértünk volna. Amíg matematikailag nem lesz biztos a világbajnoki címem, pont ugyanúgy fogok küzdeni, mint a Francia Nagydíjon tettem."

Arra a felvetésre, hogy már nem is a vb-pontverseny második helyén parkoló David Coulthard (West-McLaren-Mercedes), hanem az utóbbi futamokon látott tendencia szerint 26 éves öccse, Ralf Schumacher (BMW-Williams) a legveszélyesebb ellenfele, Michael így reagált: "Ami Ralfot illeti, minden attól függ, hogyan alakul a következő néhány futam. Ha nyer még egy-két versenyt, akkor ringbe szállhat a címért folyó küzdelemben. De egyelőre örülök neki, hogy ilyen jók a Williamsek, mert így két autó van köztem és Coulthard között. Semmi sem lehetne jobb ennél mindaddig, amíg holnap nem látok magam előtt két Williamst!"

Ha Michael Schumacher nem is törődik a legtöbb futamgyőzelmet jegyző statisztikával, a ranglista élén egyelőre egyedül trónoló Alain Prost annál inkább. 1985, 86, 89 és 93 világbajnoka, a Prost Grand Prix Forma-1-es istálló csapatfőnöke kifejezetten örül neki, hogy ha már meg kell dőlnie rekordjának, legalább a német klasszis teszi azt.

"Nekem mindig rendkívül fontos volt ez a rekord, de Michael nagyon is megérdemli, hogy átvegye tőlem a dicsőséget. Anélkül, hogy te lennél a legjobb pilóta, nem lehet ötvennél több versenyt megnyerni. Michael pedig minden idők egyik legkiválóbb autóversenyzője."

Természetesen a szituáció tálcán kínálja az összehasonlítás lehetőségét is: a négyszeres világbajnok Alain Prost vagy a majdnem négyszeres világbajnok Michael Schumacher a jobb pilóta? A 46 éves francia talán szerénységből, de a trónkövetelőre voksol. "Mivel én már kilenc éve nem indulok a futamokon, a pályán nem mérhetjük össze tudásunkat. Csak kívülről nézhetem, hogyan versenyez. Én nem mindig tudtam kihozni a maximumot az adott autókból. Ebben Schumacher sokkal jobb nálam."

Prost tökéletesen érti azt is, a Ferrari élmenőjeként min megy át a német, hiszen 1990 és 1991 futamain ő is a tűzvörös olasz autókat vezette. (Első szezonjában Senna vakmerő suzukai manővere fosztotta meg a címtől, ám következő idénye olyan sikertelen volt, hogy kritikai megjegyzései miatt nem hosszabbított vele szerződést a Ferrari, s 1992-re inkább szabadságot vett ki.). A francia egyik legjobb barátja honfitársa, a Ferrari jelenlegi csapatfőnöke, Jean Todt.

"A Ferrari nagy kockázatot vállalt azzal, hogy kizárólag Schumacherre építette fel a rendszert, a taktikát. Ezt akár bírálni is lehetne, de ez volt az egyetlen út a győzelemhez. Ilyen kaliberű pilóta nélkül a Ferrari nehezen élte volna túl az utóbbi öt évet. Michael hiányában politikailag tették volna tönkre" - állítja Prost.

Németh Andrea

(SZTÁR Sport)