Ha a szabadban kirándulunk vagy a kertünkben sütögetünk, akkor bizony jó eséllyel felbukkanhatnak a darazsak. Különösen vonzzák őket az édes ételek és gyümölcsök, de nem vetik meg a grillezett ételeket se.
Fontos megjegyezni, hogy bármennyire is ijesztő lehet néhány darázs felbukkanása,
semmiképp se kezdjünk ész nélküli csapkodásba (erre különösen a gyerekek, de az ijedős felnőttek is hajlamosak). Ezzel általában csak feldühítjük a rovarokat és a vége az lesz, hogy valóban megcsípnek.
Igyekezzünk higgadtak maradni és a gyerekeket is figyelmeztetni, hogy ne hadonásszanak. Ha van nálunk kabát, vegyük fel, és próbáljunk fedezékbe vonulni (erdőben ez nem mindig egyszerű). A vékonyabb ruhán sajnos át tud szúrni a darázs.
Ha tudjuk, hogy darazsak élnek a közelben, akkor érdemes lehet a szomszédokkal egyeztetve darázsirtót hívni, mert a darázsinvázió sokszor teljesen ellehetetleníti a kerti falatozást.
Erdőben kirándulva néha elhaladhatunk darázsfészek mellett. Ilyenkor igyekezzünk minél gyorsabban továbbállni és
semmiképp se közelítsük meg vagy piszkáljuk a fészket, még akkor se, ha lakatlannak tűnik.
Ha minden óvatosság ellenére mégis bekövetkezik a baj, azaz megcsíp bennünket a darázs, ne essünk pánikba. Az embereknek csak nagyon kis része, Magyarországon nagyjából 2 százaléka allergiás a rovarok csípésére. Érdekes módon, aki a méhcsípésre allergiás, az általában nem érzékeny a darázscsípésre és fordítva. Akad azonban néhány balszerencsés ember, aki mindkettőre allergiás.
Bár egy alapos allergiateszt kimutatja a rovarcsípésre való érzékenységet is, általában nem lehet előre tudni, ki allergiás a rovarcsípésre, ez csak a csípés bekövetkeztekor derül ki.
A rovarok mérge olyan polipeptideket tartalmaz, amelyek a nem allergiásoknál is kitágítják és áteresztővé teszik az ereket, így a csípés helyén vörös vizenyő, erős fájdalom, akár viszketés jelentkezik. Ez az általános reakció órák vagy 1-2 nap alatt oldódik, és ez még nem jelent allergiát.
A valódi rovarcsípés-allergia csak azoknál fordul elő, akiknek a szervezetében a méreg ellen antitest termelődik, a tüneteket pedig az egész szervezetre kiterjednek, és sokkos állapotot (anafilaxiás sokk) is okozhatnak.
Ez a folyamat csak többszöri csípés után válthat ki túlérzékenységi reakciót az arra hajlamos emberben.
Ha valaki tudja magáról vagy hozzátartozójáról, hogy allergiás valamelyik rovarméregre, mindig hordja magával elsősegélykészletét, amelyben adrenalintartalmú autoinjekció van – olvasható a Webbeteg portálon. Csípés esetén azonnal be kell adni az injekciót. A kalciumtabletta teljesen hatástalan.
Az adrenalininjekció beadása mellett is szükséges az orvosi ellátás, tehát ebben az esetben is mentőt kell hívni.
Ha nem ismert a rovarméreg-allergia (nincs felkészülve rá), vagy ha több méh- vagy darázscsípés ér valakit és súlyos tünetek kezdenek kialakulni, akkor azonnal hívjunk mentőt, orvost, vagy siessünk a legközelebbi kórház ambulanciájára. Az antihisztamin- és szteroidtartalmú tabletták is segíthetnek enyhébb esetben, de nem azonnal.
Ha a szájban ért a csípés (függetlenül attól, hogy allergiások vagyunk-e vagy sem), akkor szopogassunk jeget, amellyel csökkenteni lehet a duzzanatot, de azonnal menjünk orvoshoz, kórházba.
A Magyarországon előforduló 100-nál több darázsfajból alig 4-5 faj csípheti meg az embert. A legveszélyesebb a lódarázs, a német darázs és a hozzá hasonló kecskedarázs csípése. Ezenkívül még csíphet a papírdarázs is. A darazsak külső ok nélkül nem támadnak emberre.
Fenyegetésnek érzik viszont, ha a fészküket bolygatjuk, vagy a terített asztal mellől akarjuk elhessegetni őket.
Az évi több száz vagy ezer darázs- és méhcsípés közül általában 1-5 végződik halállal.