Egy új tanulmány szerint a szépirodalom olvasása egyedülálló előnyökkel járhat. Javíthatja a kognitív készségeket – különösen a verbálisakat –, különösen az empátia és a perspektíva kialakítása terén.
Bár a szépirodalmat mindig is nagyra értékelték, a szisztematikus kutatások révén egyre világosabbá válik a kognitív fejlődésben betöltött szerepe.
Lena Wimmer, a würzburgi Julius Maximilian Egyetem posztdoktori kutatója empirikus bizonyítékokat igyekezett összegyűjtni, hogy felmérje a szépirodalmi művek olvasásának valós kognitív hatásait. Csapata két metaanalízist végzett. Az első a szépirodalmi művek olvasásának közvetlen kognitív hatásaira összpontosított több mint 11 ezer résztvevő bevonásával végzett kísérleteken keresztül. A kísérletek némelyikében a résztvevők rövid történeteket olvastak, majd egy bizonyos feladatot hajtottak végre, amellyel kognitív paramétereket mértek. Ez a több mint hetven tanulmány elemzése rámutatott:
az olvasás statisztikailag szignifikáns, bár csekély mértékben megnövelte a kognitív készségeket a szépirodalom olvasása során, összehasonlítva más tevékenységekkel, például filmnézéssel vagy az egyszerű semmittevéssel.
A szakemberek különösen pozitív hatásokat figyeltek meg az empátiában és az elmeelméletben – utóbbi az a képesség, hogy mentális állapotokat saját magunknak és másoknak tulajdonítsunk, vagy egyszerűbben, az a képesség, hogy valaki más helyébe helyezzük magunkat.
A második metaanalízis az élethosszig tartó szépirodalom-olvasás és a kognitív képességek közötti összefüggést tekintette át 114 tanulmány és 30 503 személy esetében. A kutatók itt következetes pozitív kapcsolatot találtak a kiterjedt szépirodalmi olvasás és a kognitív funkciók javulása között. A hatások a verbális és általános kognitív képességek, például a problémamegoldás, az érvelés és az absztrakció terén mutatkoztak.
Ezek az eredmények a tudósok szerint arra utalnak, hogy a narratív fikció olvasása egyedi módon stimulálhatja az agyat, és bizonyos előnyöket biztosíthat, amelyek a médiafogyasztás más formáinál nem annyira kifejezettek. Úgy tűnik, hogy a hatás a fikcióval való foglalkozás időtartama és gyakorisága alapján is eltérő.
Ezek a metaanalízisek együttesen szilárd bizonyítékot szolgáltatnak a szépirodalom olvasása és a kognitív előnyök közötti kisméretű, de mindenképp pozitív kapcsolatra
– jegyezték meg a ZME Science online tudományos portálnak a szerzők.
Hozzátették: a jövőbeni tanulmányok segíthetnek körülhatárolni a szépirodalom olvasásának a kognícióra gyakorolt oksági hatásait, és tisztázhatják, hogy az egyéni kognitív különbségek hogyan léphetnek kölcsönhatásba az olvasási szokásokkal az idő múlásával.