Akár halálos is lehet a vízivás

Az emberi testnek megközelítőleg 66 százaléka víz, ám ebből vizelés, izzadás vagy kilégzés útján is folyamatosan veszítünk, ezért fontos az ivás, hogy elkerüljük a kiszáradást.

Kevésbé közismert viszont, hogy létezik hiperhidratáció is, ami a dehidratáció ellentétje. Ez akkor alakul ki, amikor túl sok folyadékot visz be gyorsan az ember, és drasztikusan lecsökkent a vérében a só, illetve a nátrium szintje.

A vesék feladata, hogy a rajtuk keresztüláramló vérből kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges vizet, ám ha rövid idő alatt túl sokat iszunk, képtelenek olyan gyorsan kiválasztani a felesleget, így felhígul a vér.

A szöveti sejtek erre alkalmasak, ugyanis rugalmasságuknak köszönhetően meg tudnak duzzadni, ha több vizet fogadnak be. Az idegsejtek és az agysejtek viszont erre képtelenek, ugyanis a koponyán belül nincs hely a tágulásra. Így fordulhat elő, hogy a vízmérgezésnek főleg idegi tünetei vannak.

Fáradtság, fejfájás, szédülés, hányás, zavarodottság léphet fel, súlyosabb esetben agyi duzzanat és magas ödéma keletkezhet, ami akadályozhatja az agy oxigénellátását, és maradandó károsodást okozhat. Görcsrohamok, eszméletvesztés is követheti, végül pedig a beteg kómába eshet és meghalhat.

Mivel ehhez a rendkívül drasztikus forgatókönyvhöz valóban rengeteg vizet kell meginni irgalmatlanul gyorsan, szerencsére nem gyakran fordul elő, azonban időről időre mégis akadnak áldozatok, ami bizonyítja, hogy a vízivásba bele lehet halni.

Durván vissza tudja venni a vesék kapacitását, ami különösen sportolók esetében veszélyes. Míg egy nyugalmi állapotban lévő, egészséges ember 8-10 deci vizet tud kiválasztani egy óra alatt, addig egy maratonfutónál ezt egy decire is mérséklődhet, ugyanis a vazopresszin takarékoskodásra parancsolja a veséket. Így lehetséges, hogy valaki bár patakokban izzad, vízmérgezést kap a túlzásba vitt folyadékpótlástól - írja a Tények.