Két olyan pilóta is szerepel az idei F1-es mezőnyben, akinek az édesapja is versenyzett korábban a sportágban, sőt, Mick Schumacher atyja, Michael Schumacher statisztikailag minden idők második legsikeresebb versenyző a nagydíjversenyzés világában, de egykori ellenfele, Jos Verstappen is szerzett dobogós helyet.
Mick Schumachernek és Max Verstappennek is meg kellett küzdeniük azzal, hogy az előnyök mellett olykor terhet is jelent az, hogy „valaki fiaként” azonosították őket. Ugyanebben a cipőben járt az 1996-os világbajnok Damon Hill, a néhai kétszeres világbajnok Graham Hill fia is, még akkor is, amikor már ő is világbajnok volt.
Én voltam a valaki fia, és amikor áthajtottam a célvonalon 1996-ban és megnyertem a világbajnokságot, Murray Walker a híres autóversenyző, Graham Hill fiaként mutatott be
– emlékezett vissza Hill az F1 Nation podcastban. – Ettől nem lehet megszabadulni. Ez tény a pályafutásunkban. Ha az ember az édesapja nyomdokaiba lép a karrierépítés terén, akkor ezt meg fogják említeni, nem igaz?” – tette fel a költői kérdést a brit veterán, akinek kijutott az árnyoldalból is, miután édesapja halálos balesetet szenvedett.
Hill szerint Schumacher és Verstappen más-más helyzetben van, mert Michael Schumacher sokkal sikeresebb volt Jos Verstappennél. „Az édesapám elég nagy nyomot hagyott maga után, persze, nem akkorát, mint Mick apukája – nyilatkozta Hill. – Csak hét világbajnoki címhez kell felnőnie! Max viszont kissé olyan, mint Jacques Villeneuve, tekintettel arra, hogy az ő édesapja nem lett világbajnok, de nyilvánvalóan nagyon híres versenyző volt” – utalt Gilles Villeneuve-re.
A brit pilóta rámutatott, hogy bár Verstappen még nem lett világbajnok, már sok nagydíjat megnyert, ezzel már most túlszárnyalta édesapja eredményeit.
E téren Keke Rosberg és Nico Rosberg példájára hasonlít, náluk is a fiú lett sikeresebb, hiszen, bár egy-egy világbajnoki címet nyertek, a Mercedes egykori pilótája több győzelmet szerzett. Hill azonban rámutatott, nem elég a név, az F1-ben gyorsnak is kell lenni.
„Az embereknek vannak elvárásai – összegzett. – Tudni akarják, hogy [a tehetség] valahogy átszáll-e a következő generációra vagy sem. Persze, ez az érdekekről is szól, de végtére is, az embert úgy ítélik meg, hogy mennyire jó is ő valójában. Az emberek nem fognak senkit sem beültetni az autóba csak azért, mert híres családneve van valakinek.”