Társoldalunk:

F1 Retró: Cigisdobozra írták fel a Ligier nyerő beállításait

2018.02.06. 18:33

Vaskos meglepetéssel indult a Formula–1-es idény 1979-ben: a semmiből előbukkant Ligier istálló olyan fölényesen kezdte a szezont, hogy mindenki bajnoki favoritként emlegette őket. De a francia lufi egy idő után kipukkadt. Vajon milyen okok álltak a csapat tündöklése és bukása mögött?

A Ligier sohasem tartozott az igazán nagy csapatok közé, az F1-es világbajnoki cím pedig 21 évi szereplés ellenére álom maradt számukra. Kilenc győzelmével és 50 dobogós helyével azonban a francia gárda hosszú éveken át meghatározó szereplője maradt a száguldó cirkusznak, és

1979-ben néhány hétig komolyan bízhattak benne, hogy felérnek az F1 trónjára.

Laffite vezet Depailler előtt az 1979-es Brazil Nagydíjon. Laffite ezt tartja élete legjobb versenyénekForrás: DPPIAFP

Év eleji kiruccanás Dél-Amerikába

Noha a Formula–1 korábbi évtizedeiben nem kellett 21 nagydíjat bezsúfolni a versenynaptárba, az új szezon lényegesen korábban kezdődött, mint manapság. A legkirívóbb példák a hatvanas években akadtak, amikor a Dél-afrikai Nagydíjat két alkalommal is az újév első napján rendezték meg. A januári szezonkezdet egészen a nyolcvanas évekig megszokott volt az F1-ben, utoljára 1982-ben rendeztek az év első hónapjában is futamot.

Argentína 1972-ben vette át az idénynyitó verseny szerepét Dél-Afrikától, majd a Brazil Nagydíj követte a naptárban.

A januári és februári dél-amerikai versenyek külön fejezetet alkottak az egyébként meglehetősen szellős szezonon belül – a csapatok még az előző évi autójukkal indultak el a két tengerentúli futamon.

Így volt ez 1979-ben is, amikor az Argentin és Brazil GP az eredmények tekintetében is egészen más képet mutatott, mint az utána következő versenyek.

A Lotus-uralom vége

Az 1978-as esztendő a Lotus istálló egyeduralmáról szólt az F1-ben: Mario Andretti csapattársa, Ronnie Peterson előtt szerezte meg a világbajnoki címet a legendás Lotus 78/79-essel, a szívóhatást maximálisan kihasználó „szoknyás" autóval. Colin Chapman zseniális újítását ekkor még nem tudták hatékonyan lemásolni a riválisok, a következő szezonra viszont többen is előálltak hasonló megoldással. Közéjük tartozottGuy Ligier csapata is, amely –

a Lotusszal, a Ferrarival és a Williamsszel ellentétben – már a dél-amerikai futamokon bevetette vadonatúj autóját.

Az 1978-as idényt uraló Mario Andrettit és a Lotust meglepte, hogy a riválisok utolérték, sőt lehagyták őketForrás: Goodyear

Az első verseny előtt mindenki a Lotust tartotta a legesélyesebbnek, kevesen fogadtak volna arra, hogy az edzések után a Ligier francia párosa, Jacques Laffite és Patrick Depailler örülhet az első rajtsornak. Az F1-ben 1976-ban debütált Ligier ugyan az előző három szezonban több dobogós helyet is szerzett és Laffite révén már a második idényükben győzelmet arattak, 1978-ban csak a 6. helyen végeztek a gyártók pontversenyében. A csapat azonban titkon már a szezonstart előtt bízott benne, hogy 1979 meghozza a nagy áttörést.

„Ez volt a negyedik évem a Liger-vel az F1-ben. Rendszeresen végeztünk dobogós helyeken, időnként nyertünk is, de az igazán nagy sikerek elmaradtak" – nyilatkozta Laffite évtizedekkel később az Auto Motor und Sportnak. „Az 1979-es szezonra a főtervezőnk, Gérard Ducarouge lemásolta, sőt továbbfejlesztette a Lotus által alkalmazott szívóhatás-elvet.

A Ligier JS11-es úgy száguldott, akár egy rakéta, a tapadása elképesztő volt. Már az első teszt után tudtam, hogy egy győztes autóban ülök."

Meglepetés az idénynyitón

Laffite-nak nem kellett csalódnia Argentínában: miután Depailler és a Lotusok előtt megszerezte a pole pozíciót, a rajtnál is simán megtartotta a vezetést. A futamot azonban le kellett állítani, mert a McLaren pilótája, John Watson összeakadt a ferraris Jody Scheckterrel, majd Andretti és Nelson Piquet is belekeveredett a balesetbe, utóbbit kórházba kellett szállítani. Watson a futam után 7000 dolláros büntetést kapott a káosz okozásáért, amit ő „teljesen igazságtalannak" tartott.

A Spanyol Nagydíj rajtja előtt. Ez volt a Ligier harmadik, egyben utolsó győzelme 1979-benForrás: DPPI/AFP

Az új rajtot követően Depailler vette át a vezetést, Laffite visszaesett a 4. helyre Jean-Pierre Jarier és Watson mögé. Így legalább volt lehetősége megmutatni, mire képes a vadonatúj Ligier: könnyedén feljött a második helyre, majd néhány kör múlva a csapattársát is maga mögött hagyta. A két Ligier ezután elhúzott a mezőnytől, és

Laffite általános meglepetésre kényelmes győzelmet aratott, a leggyorsabb kört is megfutotta, ezzel tökéletes hétvégét zárt.

A franciák kettős győzelme azonban elmaradt, mert Depailler Cosworth-motorja rakoncátlankodott, így visszaesett a 4. helyre. A Lotus csupán egyik pilótájával végzett a dobogón, Carlos Reutemannt harmadikként intették le.

Mario Andretti, a vb-címvédő így emlékezik vissza 1979 elejére: „Ez hatalmas sokk volt. Az előző szezonban mindenkit lesöpörtünk a pályáról, és arra számítottunk, hogy ez az új idényben is simán folytatódik majd.

Argentínában viszont annyival gyorsabbak voltak a Ligier-k, hogy az már nevetséges volt. Egyszerűen eltűntek előlünk, a közelükbe se tudtunk kerülni.

Előálltak az első, vadonatúj szívóhatású autójukkal, és rögtön elénk ugrottak."

Folytatódik a francia diadalmenet

Az F1-es közösség szkeptikusan kezelte a Ligier váratlan sikerét, de a franciák a két héttel később, a Brazil Nagydíjra is átmentették bombaformájukat. „Mindenki azt hitte, hogy a Buenos Aires-i győzelmünk kivételes eset volt, de mi jó előérzettel utaztunk el Brazíliába" – mondta Laffite, aki

az 1979-es interlagosi futamot tartja pályafutása legjobb versenyének.

Külön öröm számára, hogy az akkori versenynaptár egyik legnehezebb pályáján tudott bizonyítani. „A régi interlagosi pálya egy szörnyeteg volt, össze sem lehet hasonlítani a maival. Gyors volt, hullámzó és nem ismert kegyelmet."

Laffite sem kegyelmezett a mezőny többi tagjának, már a pénteki edzésen megfutotta a legjobb köridőt, amivel megszerezte a pole pozíciót.

Szombaton már csak figyeltem a többieket. Tudtam, hogy senki nem tud megelőzni"

– utalt a Ligier meghökkentő fölényére. Depailler ezúttal is megfutotta a második edzésidőt, a Lotusok pedig a 2. rajtsorban foglaltak helyet. Laffite a rajt után megőrizte a vezetést, és hamarosan a Reutemann-nal szemben a rajtnál alulmaradó Depailler is felzárkózott mögé. Ettől kezdve a Ligier-k utolérhetetlenek voltak: Laffite az idény második versenyén a második győzelmét szerezte meg a pole pozícióból, és ismét az övé lett a futam leggyorsabb köre is. Depailler végig üldözte Laffite-ot, de nem tudta megtámadni – azért Guy Ligier egyáltalán nem szomorkodott a kettős győzelem után.

Depailler be sem tudta fejezni az idényt, miután egy sárkányrepülő-balesetben mindkét lábát eltörteForrás: DPPI/AFP

A kettős győzelem után egyre többen kezdték a bajnoki cím favoritjaként emlegetni a Ligier-t. "A második győzelmünk után máshogy álltak hozzánk az ellenfeleink. Rájöttek, hogy ezek a franciák nem is olyan rosszak, mint gondolták – mondta Laffite. – Franciaországban mi tettük népszerűvé a Formula–1-et: egy francia csapat harcolt a világbajnoki címért, amely általában az angolok számára volt kibérelve."

Ha kíváncsi, hogy miket és miért írt fel egy cigarettásdobozra a Ligier főtervezője, lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő