Mit néznek és látnak az F1-es pilóták? - videó

Abban nincs semmi új, hogy az F1-es versenyzők az átlagemberekhez képest hihetetlenül gyorsan dolgozzák fel a vizuális információt. De vajon mit néznek vezetés közben, 2-300 km/ó-s tempónál? A Sky Sports utánajárt: pár tesztkör erejéig ráadták Nico Hülkenbergre, a Force India pilótájára a Tobii speciális szemüvegét. Amely egyébként tulajdonképpen csak egy keret öt, a szem mozgását követő, és azt egy előrenéző kamera képére kivetítő infravörös szenzorral. A videón a rózsaszín pötty jelzi, hogy Hülkenberg hova néz éppen.

De vajon tudatosan figyel rá? „Nem igazán" – feleli a Le Mans-i győztes német versenyző Ted Kravitz kérdésére.

És tényleg: a videóból jól látszik, hogy Hülkenberg sokáig az aktuális csúcsponton tartja a szemét. A kanyarból kigyorsítva csak meglepően későn néz előrébb, az egyenes felé, aminek egyszerűen az az oka, hogy abban vezetéstechnikailag nincs semmi nehéz. Elsősorban fordulni kell jól. „Minden arról szól, hogy érezzük a tapadást és az autó legapróbb rezdüléseit is" – magyarázza. „Azokra reagálunk a kormánymozdulatokkal, azoktól függően kormányzunk vagy engedjük fel a fékpedált egy kicsit korábban. A testünk maga a szenzor, az adja a jelzéseket."

Érdekes az is, hogy Hülkenberg szinte soha nem pillant le a Force India kormányán lévő műszerfalra és a kijelzőre, mert általában elég a fordulatszámot mutató LED-sort figyelnie, az pedig még a látómezejébe esik. A bokszba megérkezve először a bejáratot jelző feliratra fókuszál, hiszen onnantól kezdve kell lassítania, aztán a garázs előtt a megállási pontot az előrenyújtott kezével mutató szerelő csíkos kesztyűjére.

Bár ezúttal nincsenek kint más autók, amikor kihajt a pályára, Hülkenberg ösztönösen belenéz a visszapillantó tükörbe – de mindössze egyetlen tizedmásodpercig, holott egy átlagos sofőrnek legalább ötször ilyen hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy tárgyat a tükörben.

És hogy mennyi a reakcióidejük? A videóban Hülkenberg nem egészen egy tizedmásodperc alatt reagál a zöld lámpa felvillanására. Az atlétikában az ilyen gyors rajtokat már érvényteleníthetik azon az alapon, hogy túl vannak az emberi idegrendszer működési sebességének határán, igaz, a futók nem vizuális jelzésre, hanem a startpisztoly hangjára indulnak.

A Hülkenberg szemének magasságában lévő kamera képei újfent rávilágítanak arra is, hogy milyen keveset lehet látni az F1-es autók pilótafülkéjéből. Az első szárnyat, mint az egyébként közismert, például egyáltalán nem – pontosan ezért viszonylag gyakoriak a szárnytöréssel járó koccanások a kerék-kerék elleni párharcok során.

– erősíti meg Hülkenberg mosolyogva. „A vizuális méréseket, hogy mennyire mehetünk közel egy másik autóhoz, mikor kell kihátrálnunk a manőverből, szintén csak érzésre végezzük el."

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!