Vágólapra másolva!
A csapatok szerint a Forma-1 népszerűsége azért is csökkent az utóbbi években, mert a mai autókat sokkal könnyebb vezetni, mint a korábbiakat. A versenyzők többsége is szívesen fogadná a változásokat.

A Forma-1-es csapatok a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA) közösen próbálják feltérképezni, milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy újra népszerűbbé tegyék a sportágat. Az F1 nézettsége ugyanis a legtöbb országban csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, ezért a legtöbben egyetértenek abban, hogy reformokra van szükség.

A két lépésben bevezetésre kerülő rádiótilalom után a csapatok most azt szeretnék elérni, hogy az autók vezetése fizikailag nagyobb kihívást támasszon a versenyzők elé. Az általános vélekedés szerint a korábbi Forma-1-es autókat sokkal megterhelőbb volt vezetni, mint a mostaniakat, ezért a versenyzők teljesítményét a rajongók is jobban értékelték. Az ügy a Stratégiai Munkacsoport legutóbbi ülésein is felmerült, és már az FIA is vizsgálja, milyen változásokat lehetne elvégezni az autókon.

A megbeszéléseken a hírek szerint a gumik tapadására, az autók méretére és az aerodinamikai teljesítményre vonatkozó elképzelések hangzottak el. A módosításokra akár már a 2016-os idényben is sor kerülhet, ha a következő hónapokban sikerül részletesen kidolgozni a terveket.

Prost újra igazi F1-et szeretne

A változásra állítólag a legtöbb versenyző szerint is szükség lenne, mert ők is érzik, régen mennyivel nagyobb kihívást állított eléjük az autók vezetésre.„Persze manapság is megerőltetőbb annál, mintha csak a parkban sétálgatnánk, de tényleg könnyebb dolgunk van, mint akár két évvel ezelőtt" – mondta Daniel Ricciardo, akik szerint nem a tempó növelése lenne az ideális megoldás. „A gyorsabb autókat fizikailag valóban nehezebb vezetni. Azt viszont nem akarjuk, hogy olyan gyorsak legyenek, mint 10 évvel ezelőtt – akkor a légáramlatok miatt még csak követni sem lehetett az elöl haladó autót."

Ricciardo szerint is sokkal könnyebb vezetni a mai autókat Forrás: AFP

Ricciardo szerint a jelenlegi helyzet „egy egész jó kompromisszum", de néhány módosítás azért jót tenne a sportágnak. Ezzel egyetért a négyszeres világbajnok Alain Prost is, aki elmondta, az ő idejében – a 80-as és 90-es években – „lehetetlen" lett volna, hogy a 16 éves Max Verstappenhez hasonló fiatalok képesek legyenek az F1-es autók vezetésére. „Minden évben elmentünk tesztelni Portugáliába, néha egy egész hónapra ott maradtunk" – mondta a francia. „De amikor először utaztunk oda, az is lehetetlen volt, hogy egy napot végigteszteljünk. Fizikailag nagyon megerőltető volt, manapság viszont más a helyzet."

Prost szerint „szükség van egy rendes Forma-1-re", ő elsősorban az autók tempóján és a tapadáson javítana. A franciával a McLarennél együtt dolgozó erőnléti edző, Josef Leberer egyetértett azzal, hogy a jelenlegi helyzetet össze sem lehet hasonlítani a néhány évtizeddel ezelőttivel. „Manapság sokkal könnyebb vezetni az autókat. A srácok akkor is képesek lennének rá, ha egyenesen az óvodából érkeznének ide" – mondta az osztrák, aki jelenleg a Saubernél dolgozik. „Fizikai szempontból soha nem volt még ilyen könnyű vezetni az autókat."

Meg sem izzadnak

Leberer egyetért azzal, hogy a korábbi versenyzők nagyobb „hősöknek" tűntek a rajongók szemében, hiszen a futamokat gyakran az ájulás határán fejezték be, és úgy kellett őket kisegíteni az autókból. Manapság is sokan emlékeznek Ayrton Senna győzelmére az 1991-es Brazil Nagydíjon, amikor a verseny végén izomgörcsökkel küszködő brazil a kimerültségtől alig tudott felállni a dobogóra. „Biztos sok mai versenyző szeretné megmutatni, hogy olyan erős, mint Senna volt, de a jelenlegi autókban erre nincs lehetőségük" – mondta Leberer.

„Manapság sokan úgy szállnak ki a verseny végén az autóból, hogy meg sem izzadtak. Amikor Sennával és Prosttal dolgoztam együtt, a fizikai megterhelés óriási volt. Horzsolások voltak a könyökükön, a váltás is fájdalmat okozott nekik, és a nyakproblémákkal is küszködtek. Akkoriban sokkal nehezebb volt."

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1980-as években az állóképesség szisztematikus fejlesztése még nem volt annyira magától értetődő, mint manapság, ezért a pilóták többsége sokkal felkészületlenebbül ült a volán mögé, ami tovább nehezítette a dolgukat. Fizikailag egyébként a 2000-es évek elején, a V10-es motorok és a gumiháború időszakában volt a legnehezebb vezetni az autókat, amelyek ekkor érték el a legnagyobb sebességeket is.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!