Symonds: Schumacher jobb volt Sennánál

Pat Symonds, aki a Toleman, a Benetton és a Renault főmérnökeként Ayrton Sennával, Michael Schumacherrel, majd Fernando Alonsóval is dolgozott együtt, az utóbbi kettővel vb-címeket szerezve, úgy véli, az idén végleg visszavonuló Michael Schumacher még hozzájuk képest is különleges volt.

"Soha nem tapasztaltam olyasmit, hogy valaki annyira odafigyelt volna a részletekre, mint ő, pedig amikor 1984-ben a Tolemannél versenyzett, én voltam Ayrton Senna mérnöke" - írta Symonds az Autosporton megjelent cikkében. "Michael más volt. A veleszületett tehetségük egyforma volt, bár hogy valamelyiküknek több jutott-e belőle, azon úgyis örökre vitatkozni fognak. Michael azzal tűnt ki, hogy minden apró részletre fanatikusan odafigyelt."

"Ayrton a pályafutása elején abban hitt, hogy minden az ő vezetési képességein múlik, valamint azon, hogy a csapata a beszállítóival közösen olyan autót tud-e építeni neki, amellyel ki tudja hozni magából a maximumot. Az olyan apróságok, mint a fizikai edzettség, nem is szerepeltek a radarján."

"Michael ebből a szempontból nem is különbözhetett volna jobban tőle. Tény, hogy ugyanúgy meg volt győződve a saját vezetési képességeiről, és ugyanúgy szekálta a mérnököket, hogy biztosítsanak számára minél jobb autót, viszont megértette azt is, hogy az egész néha több a részek összességénél."

"Felismerte a csapat értékét, és rájött, hogy ha annak minden részegysége ugyanabba az irányba halad - és szintén tehetséges emberekből áll -, nagyon erőssé válik."

Symonds hozzátette, hogy a pályája kezdetén Schumacher teljesen másképp dolgozott, mint bárki, akit korábban látott, s hogy nem puszta frázis, amikor azt mondják róla, hogy az egész istálló összekovácsolásából kivette a részét.

"Amikor az 1990-es évek elején a Benettonnál versenyzett, igyekezett minden egyes részterületen csiszolni a csapat működését" - magyarázta Symonds. "Amikor csatlakozott hozzánk, jó csapat voltunk; mire elhagyott minket, nagyszerűvé váltunk. A teljesítményhez hozzájáruló összes tényezőt megvizsgáltuk, elemeztük és továbbfejlesztettük. Többé nem csupán az egyszeri köridő elérése volt a cél; az csak egy eszköz volt a világbajnoki győzelmekhez. Fizikai edzettség, bokszkiállások, stratégia: mindegyiket górcső alá vettük."

Bár ez az egész csapat együttes erőfeszítéseinek köszönhető, Symonds szerint "Michael szerepét abban, ahogy az egész istállót egyetlen egységbe kovácsolta, nem lehet alábecsülni. Ő nem csupán a legjobb pilóta volt, akivel valaha együtt dolgoztam, hanem valószínűleg a legjobb humán menedzser is."

"A versenyzők többsége nem tudja megjegyezni a csapat összes tagjának nevét. Michael azonban mindenkiére emlékezett, sőt rengeteget tudott is róluk. Ismerte a családjukat, és őszintén érdeklődött az életük iránt. A társasági eseményektől sohasem maradt távol. Semmi nem volt nyűg számára. Rengeteg régi fényképem van róla, amint a Benetton valamelyik partiján a házam konyhájában lazul."

Rákényszerítették a visszavonulást

Bár Schumacher első, 1994-ben szerzett világbajnoki címét botrányok árnyékolták be, Symonds szerint igazságtalan akadályokat gördítettek az útjába, különféle politikai machinációk részeként gyakran méltánytalanul súlyos büntetéseket szabva ki rá apró kihágások miatt. Ezért a Damon Hill ellen aratott győzelme valójában sokkal fölényesebb volt, mint amilyennek tűnt.

Noha akkor a Renault-nál dolgozva Alonso vb-címéért küzdött, Symonds szerint a 2006-os bajnokság megnyerésére is Schumacher volt az esélyesebb, és csak azért vesztett, mert az utolsó két futamon balszerencse-sorozat sújtotta. A mérnök is osztja azt az elképzelést, hogy a Ferrarinál rákényszerítették a visszavonulást, ezért a visszatérésén nem lepődött meg. Azt pedig, hogy a Mercedesnél kezdett újra versenyezni, természetesnek tartja, mert a német klasszis már 1995-ben azt mondta neki, hogy egyszer szeretné meghálálni az autógyár támogatását.

Symonds ugyanakkor úgy véli, Schumacher az utóbbi három évben már nem volt régi önmaga. "A legaggasztóbbak azok a hibái voltak, amikor rosszul mért fel egy-egy helyzetet" - vélte. "Sokan azzal hozakodnának elő, hogy ezekben nem volt semmi új, és az 1994-es adelaide-i, az 1997-es jerezi vagy a 2006-os monacói incidenst említenék példaként. Csakhogy azok az én megítélésem szerint egyszerűen abból eredtek, hogy Michael veleszületett kompetitív ösztönei felülírták a sportszerűség iránti természetes érzékenységét. Amiket mostanában láttuk, azok viszont valódi hibák voltak."

Symonds szerint Schumacher ennek ellenére élvezte a versenyzést az elmúlt három évben, és szeretett volna hosszabbítani a Mercedesszel, csak mivel egyre türelmetlenebb volt a csapat fejlődésének hiánya miatt, előbb garanciákat akart kapni rá, hogy biztosítva lesznek az előrelépés eszközei. Ezért várt, de közben kicsúszott a határidőből, és a Mercedes leigazolta a helyére Lewis Hamiltont.

"Vajon a visszatérése méltó volt minden idők egyik legnagyobb versenyzőjéhez? Meggyőződésem, hogy igen" - jelentette ki Symonds. "A munkamorálja még mindig példa nélküli, a győzelem iránti vágy és a versenyszellem sem veszett ki belőle. Az ítélőképessége, talán a bosszantó eredménytelenség miatt, azonban időnként megkérdőjelezhető volt. Némelyik hibája egy kezdőt idézett, máskor viszont, például amikor Monacóban megszerezte a pole-t, ragyogó képességei újra egyértelművé váltak."

"Sok nagy versenyzővel dolgoztam együtt, köztük Sennával és Alonsóval. Michaelt mégis különlegesnek tartom, és rajongóinak tízezreihez hasonlóan nekem is hiányozni fognak a zseni megnyilvánulásai, amelyek nem csupán a Benettonnál és a Ferrarinál, hanem mindenhol végigkísérték a pályafutását."